A rózsa az egyik legősibb növényünk, szinte egyidős az emberiséggel, civilizációk fejlődésének és bukásának volt tanúja. Harminckétmillió éves geológiai maradványok őrzik nyomait, és említést tesznek róla a legkorábbi írásos feljegyzések is. Az elnevezése a kelta vörös – rhod – szóból származik, de latin nyelven vált ismertté.
Az ókori Közel-Kelet birodalmai, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak egyaránt nagy becsben tartották, az antik mítoszoktól a kereszténységig, a katolikuson, protestánson és az iszlámon át a zsidó vallásig meghatározó szimbólummá vált, sokszor azonban teljesen eltérő jelentést hordoz. A görögök úgy tartották, Aphrodité szerelme, Adonisz véréből sarjadtak a piros rózsák, Zeuszt rózsakoszorúval köszöntötték, miután legyőzte a titánokat. Rómában a szerelem istennője, Vénusz virágaként tisztelték, és vele köszöntötték a tavaszt, Ámor szárnyait rózsalevelekkel, nyilát pedig rózsatüskékkel ábrázolták. A muszlimok szerint a rózsák Allah verejtékéből születtek, Szaladin egyiptomi szultán Jeruzsálem bevételekor Omár mecsetét pedig rózsavízzel mosta föl.
A kereszténység első századaiban pogány kultusza miatt a rózsa tiltott növénnyé vált, később azonban új jelentéssel látták el. A római katolikus vallásban Szűz Mária szeplőtelen tisztaságának a fehér, önfeláldozó szeretetének a vörös rózsa lett a szimbóluma, bűntelenségét pedig a tüske nélküli rózsával ábrázolták. Magyar vonatkozása is van a rózsának, hisz az Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődő történetek egyik legismertebbike a rózsák legendája, de a virág a palóc kultúrában is fontos helyet foglal el. A rózsa egyszerre táplálék és gyógyír, segít leküzdeni a fertőzéseket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, ajánlott fejfájás, torokfájás, idegesség ellen. Ráadásul az egyik legdrágább kozmetikai alapanyag, amiért már Kleopátra is rajongott, hisz fiatalító és gyógyító hatással is bír.
Áttetsző spanyolmeggy, lilába hajló, hatalmas ananászeper
Manapság már nem eszünk kompótot, pedig készítése éppannyira izgalmas, mint a lekvárfőzés vagy az egyre divatosabbá váló fermentálás.
A Cserhát kapujában, Alsópetényen működik egy nonprofit szervezet, amelynek küldetése, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen sokrétűen lehet felhasználni a rózsát. A Rózsavilág kitalálója, Káli Betty szerint ahogy idővel a levendula is bebizonyította létjogosultságát a gasztronómiában, úgy a rózsa is konyhakultúránk fontos részévé válhat. Törökországban, Bulgáriában vagy a Távol-Keleten a mai napig nagy hagyománya van a rózsatermesztésnek, nemcsak esztétikai értéke miatt szeretik, hanem a gasztronómiának is fontos alapanyaga. Ezzel szemben itthon a rózsára inkább csak virágként tekintünk, intenzív illata és íze miatt nehezen tudjuk a tányérunkon elképzelni. Káli Betty ezen a szemléleten szeretne változtatni.
A Rózsavilág története 2016-ra nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere a falu szépítésére több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett községének különböző pontjaira. Az itteni virágok szirmából készülnek a Rózsavilág gasztronómiai termékei és testápoló szerei vegyi anyagok nélkül, GMO-mentesen, egyes esetekben édesítőszer nélkül, vegán és paleo-összetételben. A Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszékével együtt dolgozták ki azt a technológiát, amelynek segítségével a szavatossági idő tartósítószer nélkül is megnövelhető.
A Rózsavilág azonban sokkal több mint műhely: társadalmi misszió. Káli Betty a környéken élő nőknek is szeretett volna segítséget nyújtani olyan munkalehetőséget kínálva, amit otthon, a család mellett is el tudnak végezni. A Vidéki Női Életmódmodell programhoz csatlakozva, a Rózsavilág termékeit jelenleg három környékbeli asszony gyártja.
Kistermelőként, otthon, a saját konyhájukban, meghatározott feltételek mellett készítenek rózsasziromból extraktumokat, rózsacseppet, permetet és macerátumolajat, főznek belőle lekvárt, hibiszkuszos és csilis szörpöt, rózsaborsos krémkaramellt és belga csokis zselét, vadrózsából koncentrátumot. Utóbbi például a virág jellegzetes, keserű-fanyar ízét domborítja ki, szódával kiváló fröccs, langyos vízzel tökéletes reggeli energetizáló ital készülhet belőle. Az édes ízekkel könnyen párosítható a rózsa, de az íze kitűnően illik a halételekhez és a tenger gyümölcseihez is, a belőle készült csatni pedig tökéletes kiegészítője lehet sült húsoknak, libamájból készült fogásoknak, roston készült zöldségeknek és sajtoknak is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/39. számában jelent meg, szeptember 24-én.
