Csak tiszta forrásból – ahogy Bartók Béla tette a zenében, úgy a XX. század elejétől a napjainkig tartó divatban is fellelhetők a magyar gyökerű motívumkincs megújítására vonatkozó törekvések. Elég csak a magyar származású amerikai divattervező, Kárász Mariska szűrrátétes öltözékeire, Tüdős Klára magyaros ruháira vagy a holokauszt után Tel-Avivba emigráló Lea Gottlieb matyó és kalocsai mintakincs által inspirált fürdőruha-kollekcióira gondolni, amelynek darabjait olyan szupermodellek viselték, mint Naomi Campbell és Claudia Schiffer. A Csárdás és Magyar rapszódia névre keresztelt fürdőruha-kollekciók egy-egy darabja most először látható Európában: az izraeli Holon Design Múzeumból érkeztek a Hagyományok Háza új időszaki tárlatára.
Látható itt még Regőczy Krisztina műkorcsolyázó matyó mintás övvel díszített kűrruhája, amit partnere, Sallai András nagymamájának elsőbálozó ruhájáról emeltek át, vagy a Malév stewardesseinek kalocsai köténnyel viselt hetvenes évekbeli, meggy piros egyenruhája. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gazdag textilkollekciójának darabjait, magángyűjtők és múzeumok ruháit felvonultató Folk Fashion – Divat a folklór kiállítás izgalmasan villantja fel, miként inspirálta a népi kultúra formavilága és motívumkincse a XX. század elejétől napjainkig – a kortárs tervezők közül mások mellett a Romani Design, a Daalarna, Németh Anikó (Manier), Zoób Kati, Molnár-Madarász Melinda „Meyke” egy-egy öltözéke is megjelenik a kiállításon – a divattervezőket.
A folklór XIX. század végi újrafelfedezésével veszi kezdetét a magyaros ruhamozgalom, amelynek képviselői a népművészet és a kézművesség különböző emlékeit – kerámiák, szőttesek, hímzések egyaránt inspirációként szolgálnak a tervezőknek – átértelmezve alkották meg a polgári öltözékeket. A XX. század elejére nemcsak itthon, hanem világviszonylatban is divattá vált a magyar: Paul Poiret, Léon Bakston, Elsa Schiaparelli – a szecesszió és art deco időszakának legnagyobb divattervezői tudatosan nyúltak vissza a népi formakincsekhez inspirációért, felhasználva például a matyó motívumkincset is. Schiaparelli jó barátságot ápolt Louis J. Cartier feleségével, a magyar Almásy Jacqueline-nal, akivel automobilon fedezte fel Palóc- és Matyóföldet, a Hortobágyot, Kalocsa és a Sárköz környékét. Kalotaszegi minták, rábaközi motívumok, matyó hímzés – a magyar népművészet közismert díszítőelemei a trianoni békeszerződés után a magyar identitás kifejezésének egyik szimbólumává váltak.
A női alkotóknak – F. Haranghy Erzsébet, Tedesco Juci, Farnadi Ilona, Nagyajtay Teréz – köszönhetően pedig az 1920–1930-as években ezek a motívumok elengedhetetlen elemei lettek a hazai úri-polgári divatnak. Tüdős Klára, a korszak egyik meghatározó divattervezője fogalmazta meg a tervezés máig érvényesnek tekinthető alapelvét: „…a ruha vagy vonalban, vagy anyagban, vagy díszítésében legyen magyaros, de soha ne mindháromban egyszerre.” A népi formák átírásával tervezett hétköznapi ruhái val és nem mellesleg jó üzleti érzékével Tüdős sikerre vitte a magyar divatot az országhatáron túl is. A második világháború után a magyaros ruha nemkívánatos divatirányzattá vált, de ezzel együtt a munkás-paraszt egység hangsúlyozásaként mégis hivatalos elvárás volt a népviseletek beemelése a hétköznapi öltözékekbe; a szocialista tartalom így találkozott a népművészeti formával a szabászasztalon.
A következő évtizedek a háziipari szövetkezetek ideje volt, amely minőségi romlást hozott. Ekkortájt itthon nem voltak neves divattervezők, Nyugat-Európában azonban a nagy divatházak időről időre visszatértek a népművészeti motívumokhoz. A táncházmozgalom teremtett újra divatot a népi hagyományoknak, még az Illés tagjai is előszeretettel viselték ruháikon a népművészeti elemeket, ahogy Gina Lollobrigida is büszkén pózolt a Nők Lapja címlapján magyar blúzban.
A kiállítás problémás helyzeteket is bemutat: megjelennek például a 2012-es londoni olimpiára készült, piros-fehér-fekete színvilágú, kalotaszegi nagyírásos motívumokkal díszített női és férfi formaruhák, amelyek esztétikai minőségük miatt komoly felháborodást váltottak ki. De szó esik a legutóbbi nemzetközi divatbotrányról is, amikor a Mango divatmárka a legújabb kollekciójához kalotaszegi mintát sajátított ki.
Divattervezőként és reklámgrafikusként is a magyar népművészetből dolgoztak
Milyen hatással voltak a női művészek a XX. század elejének művészetére? Ezt vizsgálja a Hagyományok Háza új kiállítása.
Folk Fashion – Divat a folklór. Hagyományok Háza. Kurátor: Czingel Szilvia. Október 30-áig.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/8. számában jelent meg február 21-én.
