
Az elmúlt napokban nagy vihart kavart a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatói pályázatának eredménye. Mint ismert, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a Magyar Színház (akkor Pesti Magyar Színház) korábbi igazgatóját, Zalán Jánost nevezte ki öt évre a teátrum élére, Zalán megbízatása 2025. március 1-jén lép életbe.
A társulat a Kolibrit jól ismerő, régóta a színházban dolgozó Vidovszky György, Gyevi-Bíró Eszter és Nizsai Dániel alkotta csapatot támogatta, azonban a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által felkért szakmai bizottság Zalán mellett tette le a voksát. Mint az a testület jelentéséből kiderül, egyetlen tartózkodó szavazaton múlt, hogy nem támogatták ugyanolyan arányban Vidovszky György igazgatói pályázatát, mint a győztes Zalán Jánosét.
A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság rögtön üdvözölte Zalán kinevezését: „A miniszter a Kolibri Színház esetében – miután az a budapesti színházak nézőkért folyó versenyében és gazdasági teljesítményében az utóbbi években meglehetősen gyengén teljesített – változást akarhatott és úgy ítélte meg, kívülről érkező, megújulást és szakmai-üzemeltetési frissességet hozni képes, tapasztalt vezetőt bíz meg a következő 5 évre. Természetesen a pályázatok elbírálásának meghatározott szakaszában a Társulatok véleménye fontos, de nem mindenek felett álló, szerintünk helyesen nem a kollektíva választ vezetőt, hanem a fenntartói joggyakorló” – írták közleményükben.
Zalán kinevezése számos kérdést vet fel: egyrészt semmilyen kapcsolata nem volt korábban a Kolibrivel, másrészt a (Pesti) Magyar Színház vezetőjeként nem volt problémamentes a munkája. A (Pesti) Magyar Színházban 2023 júniusában indult vizsgálat, amely megállapította, hogy az intézmény költségvetéséből nagyságrendileg 400 millió forint hiányzott, Zalán János ezt követően lemondott. A hivatalos közleménye szerint egy olyan felkérés miatt „amivel egy új szintre tudom emelni azt a munkát, amit évek óta végzek. A Pesti Magyar Színházban betöltött pozícióm és az új felkérésem között ugyanakkor összeférhetetlenség merült fel. 2024. február 1-jével már az új feladatra koncentrálok, melyről hamarosan részletes tájékoztatást adok”. Arról azonban semmi nem derült ki, mi is volt ez a feladat.
A (Pesti) Magyar Színház működési anomáliái azért sem mellékesek, mert a Kolibri Színház igazgatói pályázata esetében a szakmai bizottság pont azzal érvelt Zalán mellett, hogy „gazdaságilag reális intézkedéseket tervez”. Zalán János korábban nyilvánosságra nem hozott Kolibris pályázatához a Magyar Hang is hozzájutott, ebben Zalán korábbi „sikereire” hivatkozik: „Teltházas előadások, biztonságos, stabil gazdasági háttér, válságálló stratégia, így adtam át az engem váltó igazgatónak és tanácsadójának, művészeti vezetőjének az intézményt. Az elért eredmény minden kétséget kizáróan megkérdőjelezhetetlen siker.”
Zalán János célja igazgatóként, hogy „megmentse a Kolibri Színházat a bezárástól”, „az évek óta veszteségesen működő intézményt kiszabadítsa az adósságspirálból” és az „egyetlen unikális, országos lefedettséggel bíró nemzetstratégiai feladatokat ellátó kiemelt intézménnyé” tegye. A valós adatokat nézve: az Opten céges adatbázis alapján a színház az elmúlt 3 évben veszteségesen működött, 2022-ben 63 millió forint mínuszban voltak, ez 2023-ra közel 16 milliós hiányra csökkent. A cég vezetése a megnövekedett inflációval és a minimálbér emelkedésével indokolta ezt a veszteséget.
Összehasonlításképpen: a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben több mint 73 millió forint volt a nyeresége a cégnek. Tavalyelőtt a korábbi évekhez képest jóval magasabb, nettó majdnem 220 millió forintos adózott árbevételt könyvelhetett el a színházat működtető Kolibri Színház Nonprofit Kft. A cég legutolsó elérhető üzleti jelentése szerint a jegybevétel 2023-ban több mint 60 millió forint volt, ez alapján a játszóhelyeket 100 százalékban kihasználta az intézmény, ami összesen 39 ezer fizető nézőt jelent. Összehasonlításképpen, a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nagyszínpadára ugyanezen évben összesen nem egészen 29 ezer néző vett teljes árú jegyet.
Zalán a Magyar Színház „válságálló” stratégiáját alkalmazná a Kolibri esetében is: dinamikus árazással emelné a jegyárakat, csatlakozna a „nemzeti identitás erősítését célzó” Lázár Ervin Programhoz, mely „szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolás diák számára térítésmentes lehetőséget biztosít tanévenként egyszeri alkalommal egy kulturális programon való részvételre.”
Zalán pályázatát Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója támogatta, nem véletlenül. Zalán ugyanis szoros együttműködést akar a jövőben kiépíteni a Vidnyánszky nevével fémjelzett, a kisebb vidéki településekre és a határon túlra előadásokat utaztató Déryné programmal, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE). A református egyháznak visszaadott Ódry Színpad hiánya miatt jelenleg nincs állandó játszóhelye az egyetemnek, Zalán pályázatában azonban pont erre nyújt megoldást a Kolibri bérbeadásával, illetve közösen finanszírozott vizsgaelőadások létrehozásával. Emellett a Kolibri szakmai gyakorlatot biztosíthat a végzős hallgatók számára, melyet pályázati forrásból támogatnának, illetve közös szakmai konferenciák, fórumok, gyerekszínházi műhelyek, kutatási projektek létrehozása is a tervek között szerepel.
Zalán János az előző vezetéstől radikálisan eltérőnek képzeli el tehát a Kolibri Színházat, „amely nemcsak gyerek- és ifjúsági előadásokat hoz létre, hanem esti előadásaival a felnőtt nézőket is megszólítja”. „Míg évtizedekkel ezelőtt megalapításának alapvető célja a gyermek és ifjúsági közönség megszólításának piaci hiánya volt, mára az egyetlen színház, mely csak gyermek és ifjúsági előadásokat hoz létre. Ez a helyzet jelenleg versenyhátrányt jelent a sokkal nagyobb nézőtérrel rendelkező versenytársaihoz képest, akik felnőtt előadásaik mellett a gyerek közönséget is megcélozzák.” Zalán szerint, ha nem áll rendelkezésre a jövőben elegendő forrás a színház működtetésére, úgy a „fenntarthatóság és a gazdaságos működés érdekében” akár az arculatot is átalakíthatják.
Elértük a Kolibri Színház leköszönő alapító-igazgatóját, Novák Jánost, aki így kommentálta a történteket: – Mivel én is csak a sajtóból értesültem Zalán János pályázatának részleteiről, másokhoz hasonlóan csak találgatni tudok a színház jövőjével kapcsolatban. Már az igazgatói pályáztatás során sem volt senki kíváncsi a véleményemre, a döntés során egyáltalán nem játszott szerepet az, hogy alapítóként miként képzelem el a Kolibri további működését. És ahogy más igazgatói kinevezés esetben, úgy most sem vették figyelembe a társulat véleményét sem – fogalmazott Novák János.
– Én Vidovszky Györgyöt, a színház jelenlegi rendezőjét támogattam, őt tudtam volna elképzelni utódomként; tudom, hogy milyen színházi ideálokat követ, vezetése alatt, ha meg is változott volna valamelyeset a színház, a gyerekközönség igényeit szem előtt tartva működtette volna a Kolibrit, nem akart volna felnőttszínházat létrehozni. Azt hiszem, az elmúlt harminchárom évben magas színvonalon valósítottam meg mindazt, amit a gyermekszínházi műfajról gondolok, örülök, ha erre a jövőben is szükség van, ha viszont nincs, az ellen nem tudok tenni. Mégis hiszem, hogy lesz még olyan szakember, akinek a gyerekszínház a hivatása, és remélem, ő is ugyanúgy talál társakra majd, mint én. Ehhez viszont már csak drukkolni tudok – vélekedett Novák.
Értesüléseink szerint Vidnyánszky Attila mellett Zalán János legfőbb támogatója L. Simon László, korábbi kulturális államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum 2023-ban menesztett főigazgatója volt. Megkerestük az ügyben L. Simon Lászlót, egyelőre nem kaptunk választ tőle, ahogy Zalán János sem reagált, és a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak küldött kérdéseinkre sem kaptunk választ.