Elsőként még a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a modern jogtörténetben először 2016 decembere közepén forintosította a magyar állam azt, mekkora jutalomra számíthatnak a régészeti leletek, nagy értékkel bíró műkincsek megtalálói. Azok ugyanis a törvény szerint minden esetben az állami tulajdon részét képezik, találja meg bárki bárhol őket. Igen ám, de a 2001-es örökségvédelmi törvény hatálybalépése óta (meg egyébként előtte is) leginkább csak homályos passzus volt arra vonatkozóan, hogy a műkincsek megtalálóit „jutalomban” kell részesíteni. Sokan attól tartottak, még börtönbe kerülnek, mert kapálás közben leltek valami nagyszerűre. A Lázár János vezette Miniszterelnökség – amely egyben a kulturális örökség védelmének feladatát is ellátja – így az (MVM) 32/2016. (XII. 14.) számú miniszteri rendelettel végre konkretizálta a kérdést. „A pénzjutalom összege a régészeti lelőhely esetén annak tudományos jelentőségével arányos, régészeti lelet esetén a lelet becsült értékének legfeljebb a 10 százaléka, de legfeljebb nettó 2 millió forint” – olvashattuk.
A forintosítás egyértelműen jó irány, ahogy ezt már korábbi cikkünkben is jeleztük, ugyanis előtte gyakorlatilag úgy ügyeskedhetett vele mindenki, ahogy csak akart. Összeg nem volt meghatározva, így a mindenkori illetékes miniszter akár a hasára is üthetett, és annyit adhatott jutalomként, amennyit nem szégyellt. A szimpatikus irányvonalban is maradt azonban kiskapu, hiszen az új szövegben az is szerepel: „Kiemelkedő jelentőségű vagy értékű lelet bejelentése esetén a miniszter az ásatási bizottság javaslatára egyedi döntéssel eltérhet a pénzjutalom meghatározott legmagasabb összegétől.”
Azóta eltelt több mint egy év, ezért megkerestük a Miniszterelnökséget. Március 25-én írt levelünkben azt kérdeztük: milyen tárgytípusokra mekkora összegeket fizettek ki? Illetve hogy a törvénymódosítás pozitív hatással volt-e a talált műkincsek beszolgáltatására – azóta többen jelentenek be talált leleteket, mint korábban? Persze
az utóbbi időszak gyakorlatát figyelembe véve nem meglepő, hogy idáig semmilyen reakció nem érkezett a tárcától. Viszont az szinte érthetetlen, miért kell még az abszolút pozitív dolgokról is titkolózni.
Ezen túllépve azonban akad nyoma a minisztérium jutalmazásnak. Így egyszerű állampolgárként – célirányosan keresgetve belefuthat az ember egy-két ilyen hírbe a szaktárca hivatalos oldalán, a Kormány.hu-n. Ezek közül a legfrissebb, a tavaly december 19-én megjelent Jutalmat ért a lábvért című anyag végén pedig azt olvashatjuk: „A kulturális örökség védelmének feladatát negyedik éve látja el a Miniszterelnökség. Ez idő alatt összesen hét alkalommal került sor találói díj átadására. Az ily módon múzeumba került tárgyak között van bronzkincs, bronzkori kard, agyagedényben elrejtett középkori éremkincs, római kori törvénytábla, hunkori áldozati lelet-együttes.” Azt azonban nem tudhatjuk meg belőle, mely tárgyakért mennyit kaptak a becsületes megtalálók.
