120 éve született Rejtő Jenő, a légiós regények atyja, aki sosem szolgált ugyan az Idegenlégióban, de marcona ábrázatát látva senki nem kérdőjelezte meg a mítoszát. Gorcsev Iván, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Fülig Jimmy, Galamb és Vanek úr megalkotója a ponyvaregények kliséiből gúnyt űzve teremtett fantasztikus világot, ahol a Szahara tűzforró homokját és Délkelet-Ázsia őserdeit egyaránt a pesti humor járja át. Rejtő Jenő évekig sikerrel bújt el „Péhovárd” alakja mögött, de végül mégis leleplezték – és akkor elnyelte a kegyetlen valóság.
Rejtő egy részben vidéki gyökerű zsidó családba született Budapesten, 1905. március 29-én. Gyenge fizikuma ellenére igazi erzsébetvárosi vagány volt, és később bele is nőtt a szerepbe: kamaszként megerősödött és legalább egy fejjel a társai fölé nőtt. Számos sportot kipróbált (egy ökölvívóedzésen eltört orra egész életére nyomott hagyott az arcán), és egy ideig látogatta Rákosi Szidi színiiskoláját, ám végül írásra adta a fejét. A harmincas évekre sikeres kabaré- és operettszerző lett, ám mielőtt a közönség megismerte volna a nevét, három éven át csatangolt Európában, és ekkor jutott el Észak-Afrika akkor francia gyarmati területére is.
Fordítóként dolgozott a Nova kiadónál, és ott jelent meg első regénye, A pokol zsoldosai is, amelyet a nagyobb siker reményében ugyancsak fordításként tüntettek fel. És feltehetően a kiadó szüleménye volt a P. Howard álnév is: az angolszász hangzású névvel jobban el lehetett adni a könyveket. Így hiába a regényei elsöprő sikere, Rejtő nem sütkérezhetett a dicsfényben, a nagyközönségnek ugyanis többnyire fogalma sem volt róla, hogy kit rejt a „Péhovárd”. 1942-ben aztán fény derült a titokra, és ez az író életébe került. Két szélsőjobboldali lap is leleplezte az „idegenlégionista zsidó szakértő Howard urat”, akit a cikkek nyomán behívtak munkaszolgálatra. Súlyos betegen jelentkezett is, és mire a családja megszerezte a mentesítő igazolást, Rejtő úton volt a Don-kanyarba. Ott halt meg, 1943. január 1-jén – bár hivatalosan eltűntként tartották számon.
Születésének 120. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal emlékeznek az íróra. A Rejtő 120 első eseményére március 20-án kerül sor 18:30-tól az Óbudai Zsinagógában (1036 Lajos utca 163.), ahol Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, Rejtő-kutató ritkán látott fotók és sosem halott történetek segítségével idézi meg az író alakját. Március 21-én, 17 órakor Rejtő-kiállítás nyílik a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban. Március 26-án 18 órától A 14 karátos autót veszik górcső alá a Brooklyn Bagel eseményén (1137 Újpesti rkp.1). Március 29-én – az író születésnapján – 15.30-tól Rejtő-séta indul a Szövetség u. 22-től, előtte megkoszorúzzák az emléktábláját. 18 órától ugyancsak a K11-ben filmvetítéssel emlékeznek: a Rejtő forgatókönyve alapján készült Pillanatnyi pénzzavart láthatja a közönség. Április 6-án a Kugler Art Szalonban (1052 Sütő utca 2.) Darvas Ferenc zeneszerző és Thuróczy Gergely zenés esten idézik meg Rejtő Jenő világát. Rejtő Jenő életéről bővebben a március 21-én megjelenő Budai Hang mellékletünkben olvashatnak. Cikkünkben Thuróczy Gergely segítségével tárjuk fel az író életét, és leplezzük le a legnépszerűbb Rejtő-legendákat.
