Törőcsik Mari számára a színház jelentette az életet – ezekkel a szavakkal kezdte megemlékezését Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.. (...) Ahogy az előadás végén Törőcsik Mari belépett a színpadra, a nézőtér felrobbant. Állva tapsolták, ünnepelték őt az emberek. Mert a szívükig hatolt ennek a személyiségnek az ereje. Van valaki, akit lehet szeretni. Akit egy ország szeret. Aki nem megosztó, hanem összetartó személyiség. (...) Vidnyánszky Attila azzal zárta búcsúzó szavait, hogy a magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk.
Bár a művészetekben talán értelmetlen a rangsor, mégis kétség nem férhet hozzá, a legnagyobbak egyike hagyott itt bennünket – így búcsúzott Törőcsik Maritól Karácsony Gergely. A főpolgármester azt írta, hogy „Törőcsik Mari színészkirálynő volt, a Nemzet Színésze, így nagybetűkkel”. – Mindent tudott, amit színész tudhat és még annál is többet, de ami a legfontosabb, mindenkit meg tudott szólítani, mindenkire hatással volt. Szerencse, hogy gazdag és tartalmas életében hazája (állami díjai és kitüntetései mellett 2005 óta Budapest díszpolgára is volt) és a szakma számtalan elismerése mellett közönsége szeretetéből is bőven jutott neki. Törékeny alakja, ércesen is selymes hangja, hatalmas tehetsége emlékeinkben él tovább – búcsúzott Karácsony Gergely azzal zárva sorait, hogy „Isten nyugosztalja Törőcsik Marit!”.
Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze
A gyászhírt a Nemzeti Színház jelentette be.
Gyurcsány Ferenc is megemlékezett Törőcsik Mari halálról azzal, hogy „körhinta az élet. Megállíthatatlan körforgás, de egyszer kirepülünk. Elfogy az emberi akarat, az erő, jön a megállíthatatlan végzet. Ez történt a csodálatos Törőcsik Marival. A nagy generáció egyik legnagyobbjával”. Mint írta, „mostantól Gobbi Hildával eregetik a cigarettafüstöt, nekik már szabad”.
