Nagy viták zajlanak arról, vajon helyesen kezelte-e a koronavírus-világjárvány miatt kialakult válságot az Orbán-kormány. Leginkább a politikai hovatartozás szerint ítélik azt nagyszerűnek a kormánypártiak, és csapnivalónak az ellenzéki beállítottságúak. A nagy magyar válságkezelés című kötetében Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a fenti kérdés megválaszolására vállalkozott. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke a könyv bevezetőjében maga is elismeri, hogy miután éppen egy folyamat közepén kellett 2020. szeptember 30-án leadnia a kéziratot, minden bizonnyal vannak benne tévedések, de kordokumentumnak mindenképpen jó lesz az írás.
Rögtön a könyv elején kifejti, a mostani válság alapvetően más, mint a korábbiak, mert egyszerre keresleti és kínálati válságról van szó, ami alapvetően új hozzáállást igényel. Érvelése szerint a gyorsabb növekedés érdekében mesterségesen felpörgetett magyar gazdaságban éppen a korábbi hibás gazdaságpolitika miatt nem volt megfelelő forrás, illetve eszköz a kihívás kezelésére, tovább az elsorvasztott intézményrendszer hiánya is akadályozta a válságkezelést.
Mellár alapvetően hibásnak tartja a kormányzat válságkezelési tevékenységét, mert késve, bürokratikusan és csak részlegesen segített a bajbajutottakon, és ott is elsősorban a kormányhoz közel álló oligarchák jártak jól.
A könyvnek nagy erénye, hogy bár vannak benne kifejezetten elméleti jellegű közgazdasági fejtegetések, azok, akik nincsenek megáldva gazdasági vénával, nyugodtan átugorhatják, a mondandó akkor is érthető marad. Ez részben a leíró jellegű fejezeteknek köszönhető, részben pedig annak, hogy számos helyen idéz parlamenti jegyzőkönyvekből, például a miniszterelnöknek az azonnali kérdésekre adott gazdaságpolitikai válaszait. (Azért ezt, mert a kormányfő kizárólag itt volt hajlandó ezekről a kérdésekről beszélni.) Rámutat, hogy a miniszterelnök szembemenve a világ szinte összes kormányával, elutasítja a segélyeket válság idején is, hatalmas beruházásoktól reméli a válságon való túllépést, és munkahelyteremtést ígér az elveszett állások helyett, miközben szegényes a bértámogatási rendszer. (Érveit a számok is alátámasztják: a magyar gazdaság a kormányzati sikerpropaganda ellenére súlyosan visszaesett.)
Mint korábban a statisztikával foglalkozó szakember, Mellár Tamás azt is kiemeli, hiába az orbáni érvelés, amely szerint kifejezetten alacsony a magyar munkanélküliség, erről szó sincs, legfeljebb a munkájukat vesztettek különböző okokból nem szerepelnek a hivatalos statisztikában. Ezzel éppen arra mutat rá, hogy hamis az az érvelés, amely szerint teremtünk annyit munkahelyet, amennyi elveszett. Ahogy arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormányzati retorika sok esetben a hivatalos adatokat sem idézi helyesen, hanem ahogy éppen érdekei kívánják.
A könyv ajánlható mindazoknak, akik a kormányzati sikerpropagandával szemben az érem másik oldalára is kíváncsiak. A szerző kritikus a kormány válságkezelő tevékenységével szemben, ám ezt adatokkal, illetve logikus érveléssel támasztja alá. A kötetnek minden bizonnyal vannak hiányosságai, hibái, amire a szerző is utal. Az idő azonban eldönti majd, hogy a kritikából mi állja meg a helyét, és mi nem. Érdemes belevágni.
Mellár Tamás: A nagy magyar válságkezelés. Noran Libro, 2020. 2990 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/13. számában jelent meg, március 26-án.
