Egészen izgalmas kutatást publikáltak japán szakemberek a The Astrophysical Journal Letters szaklapban: három asszír ékírásos táblán bukkantak a sarki, avagy az északi fény, az aurora borealis szöveges leírására.
A felfedezés több szempontból is érdekes. Egyrészt, a friss forráselemzés alapján a British Museum anyagában felfedezett három, Kr. e. 679 és Kr. e. 655 közé keltezett szöveg a jelenleg ismert legkorábbi, amely ezt a jelenséget megörökítette. Ezt megelőzően ugyanis az úgynevezett babilóniai/mezopotámiai csillagászati naplók nevű forrásgyűjteményben olvashattunk erről, ám azt a mostaniakhoz képest száz évvel később, Kr. e. 567-ben jegyezték le. Másrészt, az asszír leírások igazolnak egy szintén az idei évben tett felfedezést, történetesen, hogy a Kr. e. VII. században, különösen annak a közepén igen erős volt a naptevékenység, olyannyira, hogy – grönlandi jégmintákban talált rádióaktív részecskék tanulsága szerint – Kr. e. 660 körül egy olyan erős napvihar érte el a Földet, ami tízszer nagyobb erejű volt, mint bármelyik másik hasonló jelenség azóta.
De mi is az a sarki fény? Ahogy a Wikipédián is összegzik: A sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki – vörös, kék, ibolya, miközben a légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.
Visszatérve a friss felfedezésre: az Oszakai Egyetem kutatói – miután konzultáltak a brit Rutherford Appleton laboratóriumi kollégákkal – a British Museum gyűjteményében található 389 darab, csillagászati megfigyeléseket tartalmazó asszír ékírásos tábla szövegét vizsgálták meg, amelyek közül szerintük három örökíthetett meg sarki fény megfigyelést. A Live Science cikkéből nem derül ki pontosan, hogy a kutatást az előbb említett, az időben azonos napvihar-megfigyeléssel kapcsolatban végezték-e el, avagy sem. A tudományos szakportálnak a japán publikáció vezető szerzője, Hiszasi Hajakava asztrofizikus arról beszélt, azt vizsgálták, hogy a modern, mindössze négyszáz éve, 1610 táján elkezdett távcsöves megfigyelések előtt milyen leírások lehetnek a jelenségről.
A három szövegben vörös izzó fényről, vörös felhőkről és vörös égről tesznek említést. Hajakava úgy gondolja, a megfogalmazások tökéletesen illenek a jelenség eddig ismert, korabeli leírásaihoz. „Ráadásul az alacsony magasságban lezajló, illetve az alacsony energiájú elektronok okozta fényjelenség színe a vörös” – ami, Hajakava szerint csak tovább erősíti az elméletüket.
Egy szokatlan császárhalál nyomában | Magyar Hang
Feltárja titkait a Komárom/Szőny alatt elterülő római kori Brigetio: régészeti park épül a legiótáborra, ahol I. Valentinianus császár is agyvérzést kapott.
S honnan tudjuk, hogy a szövegek nem csak egy szimpla, erősebben vöröses égboltot, vagy egy élénkebb alkonyatot örökítettek meg? „A leírás ritkasága egyértelműen azt jelzi, hogy az azt lejegyzők nagyon is tisztában voltak azzal, hogy nem egy megszokott, hétköznapi jelenséget, hanem valami rendkívülit örökítenek meg” – vélik a japán kutatók.
A sarki fényt ugyan manapság elsősorban a pólusokhoz közel, így például Skandináviában, Grönlandon vagy Kanada északi részén lehet megfigyelni, ám korábban nem mindig volt ez így. Mivel a Föld mágneses pólusai állandóan mozgásban vannak (egymillió évente egyszer, legfeljebb kétszer fel is cserélődnek), így az ókorban a mágneses észak 10 fokkal közelebb volt a Közel-Kelethez, mint manapság. Így egy erőteljesebb naptevékenységet az asszírok is megfigyelhettek. Ezt igazolja, hogy egyes feljegyzésekben az is áll, hogy az iraki Bagdadban, az egyiptomi Alexandriában és Kairóban még ha halványan, de a XIX. század végén is láttak ilyen fényjelenséget.
Ha még több történelmi cikket olvasna, akkor kattintson az Időgép rovatunkra!
