– Valóban szükség lenne több hasonló alkotásra. Ez a film viszont több is egy átlagos kriminél. Egyrészt a történet összetettsége révén, másfelől a főszereplő, Balsai Móni játéka miatt is. A nyomozás mellett párhuzamosan jelennek meg a magánéleti problémái. Nem egy szuperhőst látunk, hanem egy hús-vér embert, aki ugyanolyan hétköznapi gondokkal küzd, mint bármelyikünk. Igaz, tragikusabbakkal is, hiszen fel kell dolgoznia neki és lányának az apa korai halálát. Ujj Mészáros a szatirikus vígjáték kategóriájában is egészen új színt hozott a Liza, a rókatündérrel, és a krimi műfaján belül is elmondható ez az X-ről.
– És mennyire más figurát személyesít meg itt Balsai Móni, mint korábban a Liza, a rókatündérben! De ez igaz lehet önre is, aki ott Zoltán zászlóst alakította, most pedig a főhősnő kollégáját, Ferit. Mi a különbség a korábbi és a mostani karaktere közt?– Zoltán zászlós egy elég különc figura, de ugyanakkor a hivatását, munkáját nagyon szerető, lelkiismeretes, precíz ember. Mindennek utánamegy, és megpróbálja kideríteni az igazságot. Feri ezzel szemben egy kissé megkeseredett, megfáradt alkat, aki hajlamos elbagatellizálni a dolgokat. Ő igyekszik minél egyszerűbben lezárni az összes ügyet: ez baleset volt, az öngyilkosság. Mindenhol ott van, de túl sok vizet nem zavar. Ellentétben Zoltán zászlóssal, Feri egy elég passzív figura.
– A Liza, a rókatündér egy alternatív szocializmusban játszódott, míg az X – A rendszerből törölve már a rendszerváltás után, korszakokon átívelő bűnöket megmutatva. Ujj Mészáros beszélt róla, hogy a rendszerváltás idején benne is nagy várakozások voltak, aztán viszont hamar csalódott. Ön hasonlóképp élte meg?A magyar Amélie után (meg)döglenek a férfiak
Liza, a rókatündér ennivalóan bájos fekete komédia.
– Bennem is megvoltak a várakozások, de az a tapasztalatom, hogy az emberek sajnos nem változnak. A rendszerváltás egy óriási lehetőség volt, és úgy érzem, nem alakult úgy, ahogy lehetett volna. Sokkal több mindent ki lehetett volna pedig hozni az egészből. De talán majd most, hogy a fiatalok számára kinyílt a világ. Nagyon sokan tanulnak külföldön, más kultúrákkal találkoznak, olyan egyetemeken fordulnak meg, ahova érkeznek diákok Pakisztántól egyenesen a Maldív-szigetekig. Talán egy kicsit jobban világpolgárrá válnak így, és sokkal tisztább, pontosabb rálátásuk lesz erre az országra is. Ha visszaemlékszem: a rendszerváltás előtt háromévente utazhattunk Nyugatra. Ma már ha az anyagi lehetőség engedi, az ember felül egy repülőgépre, és elmegy Londonba, Párizsba vagy máshová. Bízom tehát az új generációban, abban, hogy a mostaniak jobban fognak sáfárkodni az esélyeikkel.
– A filmben a fiatal tüntetőt Molnár Áron játssza, aki Noár név alatt közéletileg is hallatja a hangját, felszólal például a menekültellenességgel szemben. Mintha mégsem neki és generációjának állna a zászló, hanem azoknak, akik a rendszerváltás előtt szocializálódtak. A valóság nem cáfol rá a várakozásaira?– Meg kell nézni, mekkora a nézettsége Molnár Áronnak a Facebookon. Nagyon szimpatizálok az ilyen típusú kezdeményezésekkel, mint amiket Áron csinál, azt gondolom, ezekre szükség van. A fiatalnak ott kell hallatnia a hangját, ahol arra ehetősége van.
– Ön felbukkant az Aranyéletben, de A mi kis falunkban is. Beszélhetünk magyar sorozatreneszánszról?X - A rendszerből törölve - előzetes #2
Megérkezett A #LizaARókatündér rendezőjének új, #ARendszerbőlTörölve című mű filmjének második előzetese. Hazai bemutató: 2018. november 1. #IGNHungary a világhálón: * Weboldal: https://hu.ign.com/ * Facebook: https://www.facebook.com/IGNHungary * Twitter: https://twitter.com/ignhungary * Instagram: https://www.instagram.com/ign_hungary/
– Egy-egy kis epizódot játszottam, de örülök, hogy van lehetőség, és sok új sorozat készül. Sőt, sok jó új magyar film is kerül a mozikba. Ebben is azt látom, rendezők és forgatókönyvírók terén egyaránt, hogy egy új generáció hallatja a hangját. Ami már egész másként látja a világot, pont az előbb említett külföldi kitekintés okán is.
– Ezen túl miben nyilvánul meg a szemléletbeli eltérés? Mitől lesz más Nemes Jeles László, Schwechtje Mihály vagy Ujj Mészáros Károly filmje, mint az előző korosztályoké?– Hihetetlen jó a fantáziájuk, és főként van bátorságuk, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket. Úgy érzem, nincs már megfelelési kényszerük, és ha van egy jó forgatókönyv, nem félnek abból kihozni a legtöbbet.
– Ön szinkronszínészként is sokat dolgozik, ma pedig újra felerősödtek a viták, nem lenne-e szükség több feliratos filmre inkább. Nem segítheti a filmélményt, ha az eredeti hangokat halljuk?Végre egy magyar film, ami tudja, milyenek a kamaszok - Magyar Hang
A Remélem legközelebb… kamaszkorról, a Facebook-világba belenövő fiatalokról és napjaink Magyarországáról mesél.
– Akkor lennék a legboldogabb, ha mindenre volna lehetőség. Legyen feliratos film eredeti nyelven és szinkronizált egyaránt. Az a generáció, amelyik a rendszerváltás előtt nőtt fel, semmilyen módon nem volt inspirálva abban, hogy nyelveket tanuljon. Az idősebbeknek, ahogy még a gyerekeknek is, szükségük van a szinkronizált filmekre, ráadásul a magyar szinkron egyedülálló a világon.
