A tanárok „munkáját ellehetetleníteni készülő” státusztörvényről írt egy viccet a Facebook-oldalán Berg Judit írónő. A gyerekkönyvekkel népszerűvé vált szerző nem minden nap nyilvánul meg politikai kérdésekről, ezért is nagyobb a jelentősége a viccének, amely így szól:
Ez vicc/Ez nem vicc
(A megfelelő aláhúzandó)
A tanár szomorúan sétál az erdőben. Találkozik Nyuszikával.
– Miért lógatod az orrod, te tanár? – kérdezi Nyuszika.
– Azért szomorkodom, mert készül egy státusztörvény, ami végleg ellehetetleníti a munkámat. A heti kötött 32 órám helyett 40-48 órát kell tanítanom, a tankerület bármikor átvezényelhet egy másik iskolába, kötelezhetnek arra, hogy másik szakot is elvégezzek, a felmondási időt kettőről hat hónapra növelnék, és akár vasárnap is dolgoztathatnak. Ráadásul még munkaidőn kívül sem kritizálhatom az oktatást, drasztikusan csökkenni fog a végkielégítés összege, a túlóráimért nem jár plusz fizetés és a tanévet akár július 15-ig is meghosszabbíthatják. Mindezek mellett kezdő tanárként a keresetem havi bruttó 430 000 Ft lesz.
Nyuszika döbbenten hallgat, aztán a fejét csóválva így szól:
– Ej, ezt azért elég nehéz elképzelni. Nem túlzol te egy kicsit?
– De igen, bocsánat – feleli sóhajtva a tanár. – A kezdő fizetés csak bruttó 400 000 Ft lesz.
A státusztörvény tervezete egyébként nem dolgozik jelentősebb bérkülönbségekkel, a pedagógus I-ben lévő személy alapilletménye is bruttó 410 ezer lenne, a pedagógus II-é pedig bruttó 430 ezer. Az átlagos tanári munkákért sem ígérnek túl nagy összegeket: a munkaközösség-vezetői pótlék bruttó 12-től 24 ezer forintig terjedne, míg az osztályfőnöki pótlék bruttó 24-től 64 ezer forintig. Négyszáz fős iskolában az intézményvezető-helyettes már kicsivel több, bruttó 108 ezres pótlékra lenne jogosult, az igazgató pedig bruttó 216 ezresre. A pedagógusokat továbbá a laptopjuk, mobiltelefonjuk átvizsgálásával is ellenőrizhetnék. A Belügyminisztérium szerint ugyanakkor a pedagógusok magánélete nem lenne ellenőrizhető, csak azok az adatok, amelyek a munkájukkal összefüggenek.
Az írónő egy hozzászólásában azt írta még: „Én kizárólag a teljes összefogás erejében hiszek. Ha mindenki kiáll azért, hogy ez a gyalázat ne történhessen meg. És azért, hogy MINDEN pedagógus (eü. dolgozó stb.) helyzete jó irányba, a társadalmi, szakmai és anyagi megbecsültség felé változzon drasztikusan.” Hozzátette azt is: „nagyon sokan felmondanak, vagy éppen az új törvénytervezet miatt készülnek felmondani. Akik nem teszik, azok közül sokan vagy nyugdíj előtt állnak, vagy félnek. Pl. egyedül nevelnek egy-két kisgyereket, és nem merik megkockáztatni, hogy még ez a kevés bevételük is megszűnik. Pedig ez lenne a megoldás: közösen felállni. Mindenkinek. Vagy közösen sztrájkolni. Mindenkinek. Ha az egész országban nincs iskola, óvoda, osztálykirándulás, fogadó óra, bizonyítvány, de még gyerekfelügyelet sem, azt végre mindenki megérezné.”
Mint megírtuk, a kormány a tervezett pedagógusbéremelést a teljesítményértékelés bevezetésével és a pedagógusok jogállásáról szóló jogszabályok átalakításával kötné össze, a státusztörvénynek nevezett tervezetről hónapok óta zajlanak az egyeztetések, amelyeket az unió kötelező feltételként szabott a támogatások felhasználáshoz. A pedagógus szakszervezetek azon az állásponton vannak, hogy a béremeléshez nincs szükség a pedagógusok jogállásáról szóló új szabályozásra, szerintük az „bosszútörvénynek” tekinthető a tartóssá váló tanártiltakozások miatt, és csökkentené a pedagógusok és az intézmények önállóságát is.
