A vártnál hosszabb ideig tart a Hősök terei Gábriel arkangyal felújítása, ugyanis a szobor elszállítását követően, a restaurátorműhelyben elvégzett műszeres, mélyreható diagnosztikai vizsgálatok megállapították, hogy a műalkotás sokkal rosszabb állapotban van, mint azt korábbi helyszíni felmérések mutatták – tájékoztatta a Magyar Hangot a Városliget Zrt. A szobor teljes körű, szerkezeti, esztétikai és a tartóoszlopot is érintő helyreállítása ezért a tervezettnél több időt vesz igénybe. Hozzátették, hogy a restaurálás célja, hogy a szobor a visszahelyezését követően legalább egy évszázadon át tovább őrködjön a Hősök tere felett, és méltóképpen őrizze mindazt a szellemi és történelmi örökséget, amelyet a magyarok tudatában jelképez.
Több mint 120 év után szükségessé vált Gábriel arkangyal szobrának leemelése a Hősök terén álló millenniumi emlékmű korinthoszi oszlopáról. A közel 5 méter magas bronzszobor állapota drasztikusan leromlott, a korábbi felújítások során csak esztétikai beavatkozásokat végeztek el rajta, ezért felújítása elkerülhetetlennél vált.
A millecentenárium alkalmából, 1995 és 1996 között ugyan lezajlott az emlékmű felújításának első üteme, amelynek célja a Hét vezér szoborcsoport és a Gábriel szobor rekonstrukciója volt, azonban a szobor restaurálása idő és forrás hiányában csak a helyszínen zajlott, szerkezetét érintetlenül hagyták, csupán felszíni javításokat végeztek rajta. A Millenniumi emlékmű restaurálásának második üteme nem érintette a Gábriel szobrot, 2021-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt részlegesen kisebb javítási és veszélyelhárítási munkákat végeztek az alkotáson, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) vizsgálata már ekkor aggasztó statikai problémákat tárt fel és megállapította, hogy olyan komoly sérülések vannak a szobron, amelyek elkerülhetetlenné teszik a műtárgy átfogó, a tartóelemekre is kiterjedő restaurálását. A 2023-as helyszíni felmérés során bebizonyosodott, hogy a bronz főalak és az alatta található korinthoszi fejezet bronz díszeinek rögzítése már kritikus állapotú, leemelésük és műhelyben történő átfogó helyreállításuk halaszthatatlan.
A felújítási munkálatok első és egyben leglátványosabb fázisában a vagyonkezelő Városliget Zrt. megbízásából egy hatalmas állványrendszer épült a 36 méter magas oszlop köré, mely lehetővé tette a szobor aprólékos helyszíni felmérését, valamint előkészítését a leemelésre. Ehhez Magyarország legnagyobb mobildaruját használták, hiszen a bronz Gábriel szobor közel 5 méter magas és jelentős súllyal bír. A szobor „földre szállása” és restaurátor műhelybe szállítása sokszorosan összehangolt, mérnöki precizitást igényelt.
Ezt követően a restaurátor szakemberek a legmélyebb szerkezeti elemekig megvizsgálták a szobrot, és megállapították, hogy a korrózió és a hőtágulás az elmúlt 120 évben súlyos károkat okozott az alkotáson, az öntvény és a rögzítőelemek károsodtak, életveszélyessé váltak. Kiderült, hogy a fejezetdíszek egyes elemei statikailag kritikus állapotúak és a szobor egyes részeinek újragyártására és újraöntésére is szükség lesz, sőt a műtárgyat tartó lehorgonyzószerkezet és bronz elemek egy részét is újra kell gyártani. Ez az előzetesen tervekhez képes jóval több időt vesz igénybe, így a szobor leghamarabb csak jövőre, 2026-ban kerülhet vissza a Hősök terére.
Gábriel arkangyal szobrát ugyan elszállították a Hősök teréről, az alkotás mégsem tűnt el nyomtalanul: „Magyarország őrangyala. A Hősök tere Gábriel szobra” címmel nyílt kiállítás a Városliget Látogatóközpontban, ahol a szobor az eredeti mérettel megegyező másolata is helyet kapott, az érdeklődők így testközelből is megismerkedhetnek az egyébként 36 méter magasan látható művel. Megismerhetik továbbá annak a rejtélyes időkapszulának is a tartalmát, amelyet 120 évvel ezelőtt helyeztek el az oszlopfőben.
A Milleniumi emlékmű roppant oszlopcsarnoka Schickedanz Albert építész tervei alapján valósult meg, a szobrok többségét, így a Gábriel arkangyalt formázó művet Zala György készítette. A nemzeti dicsőséget hirdető alkotás Habsburg-királyait az első világháborút követően eltávolították, majd a Tanácsköztársaság alatt vörös ponyvába öltözött az emlékmű, hogy a proletariátus győzelmét kiáltsa a világba. A Horthy-korszakban visszatértek az elűzött alkotások, és az eredeti terveknek megfelelően befejeződött a munka: az alkotás 1929-ben nyerte el végső formáját, akkor avatták fel a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét is a téren, amely három évvel később kapta a „Hősök” nevet. A harmincas években a helyszín a hatalom egyik fontos reprezentációs terévé vált, 1938-ra elkészült a burkolata is, hogy minél nagyobb tömeget terelhessenek össze a kövezeten.
A Hősök terén rendezték az Eucharisztikus Kongresszus eseményeit, az emlékművet akkor oltárrá alakították át. A második világháborúban az alkotás kisebb károkat szenvedett, a kommunista hatalomátvétel után azonban a Habsburgokat ismét eltávolították a szobrok közül, helyükre a magyar függetlenség harcosai kerültek. Eltüntették a hősök emlékkövét is, amelyet azonban 1956-ban egy újabb, az eredetire emlékeztető alkotással pótoltak. 1957. május 1-jén a hatalom (és a résztvevő tömegek) látványos demonstrációval írták felül a forradalom célkitűzéseit, később azonban a reprezentáció súlypontja átkerült a Felvonulási térre, a Hősök tere évtizedekig turisztikai funkciót látott el. Szimbolikus jelentőségét a nyolcvanas évek végén nyerte vissza: oda szervezték az erdélyi falurombolás elleni 1988-as tüntetést, egy évvel később pedig a Hősök terén tartották Nagy Imre és mártírtársainak újratemetését.
