Egyesek már reguláznák a Facebookot, Mark Zuckerberg tiltakozik

Egyesek már reguláznák a Facebookot, Mark Zuckerberg tiltakozik

Mark Zuckerberg a 2018. május 1-2 között megrendezett F8 elnevezésű Facebook fejlesztői konferencián (Forrás: Anthony Quintano/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Felkorbácsolta az indulatokat a Facebook hétfő esti, hat órás leállása. Bár a közösségi portálnál elő szokott időnként fordulni több országot is érintő vagy akár globális kimaradás, de ilyen hosszú időre régóta nem állt le a portál. Ami ráadásul 2021-ben sokkal súlyosabb problémákat is okozhat, mint öt vagy tíz éve, hiszen ma már számos szolgáltatást Facebookon keresztül használunk, sokan ezen keresztül lépnek be streaming-oldalakra vagy más szolgáltatókhoz. A leállás súlyosan érintette a Facebook egyes dolgozóit is, akik így nem tudtak bejutni a munkahelyükre, miután ehhez is Facebook-azonosításra lett volna szükség. DNS-problémákkal magyarázták a hosszas kimaradást, ami magyar idő szerint hétfőn késő este, éjfél előtt nem sokkal ért véget. Akkor Mark Zuckerberg is elnézést kért a saját oldalán.

Zuckerberg: Nem a pénzem a legfontosabb

Magyar idő szerint szerda hajnalban már egy hosszabb posztban igyekezett a Facebook-alapító magyarázatot adni a történtekre, illetve reagálni a kritikus hangokra. Mint írta, ezt a jegyzetét előbb a Facebook dolgozóinak küldte körbe, de szerette volna megosztani a nyilvánossággal is. Zuckerberg is elismerte, hogy a behatás, ami miatt lehalt az összes szolgáltatásuk, az utóbbi évek legsúlyosabbja volt. A rá következő huszonnégy órát így azzal is töltötték, hogy igyekeztek megoldást találni, amivel a jövőben elkerülhetik a hasonló helyzeteket. A Facebook-vezér igyekezett nem azt mutatni, mintha a saját szempontjaikat helyeznék legelőre, és leszögezte: nem amiatt aggódnak leginkább, hányan választják ilyenkor a versenytársaikat, vagy hogy mennyi pénzt vesztenek ezzel. A hétfői leállás két slágertémája ugyanis ez volt. A Twitter ironikus posztban reagált is rá, hogy hirtelen az egész világ náluk keresett menedéket. És kiderült, hogy Zuckerberg rengeteg pénzt veszített a leállással, a Facebook részvényei pedig 4,9 százalékot estek a tőzsdén. (Zuckerberg maga pedig több mint hatmilliárd dollárt veszített néhány óra leforgása alatt.) Az üzletember szerint viszont a leginkább amiatt aggasztó egy hasonló leállás, mert rengetegen függnek tőlük, és nem tudnak másként kommunikálni szeretteikkel, ahogy a munkájukat végezni vagy a közösségeikben szerepet vállalni sem.

Zuckerberg ezt követően reagált a Facebook körüli vitákra, amiket szerinte a dolgozóiknak olvasni is nehéz, mert az állítások nem reflektálnak arra, amilyennek ők a cégüket ismerik. Szerinte ugyanis kiemelkedően foglalkoznak az olyan kérdésekkel, mint a biztonságé, a jólété és a mentális egészségé. Olvasnia is nehéz azokat a híradásokat, amik szerinte helytelenül ábrázolják a munkájukat és a motivációikat. Szerinte az állítások egy részének semmi értelme, és ha semmibe akarták volna venni a kutatásokat, miért támogattak volna egy piaci alapú kutatási programot, amik ezekről a témákról szólnak? Ha nem érdekelné őket, hogy a káros tartalmak ellen küzdjenek, miért alkalmaznának minden versenytársuknál, még a nagyobbaknál is több embert erre a feladatra? - tette fel a kérdést Zuckerberg.

Utóbbi kapcsán érdemes megjegyeznünk, hogy évek óta kettős szorításban van a Facebook. Míg ugyanis vezető nyugat-európai politikusok folyamatosan sürgetik a közösségi oldalt, hogy tegyen a gyűlöletbeszéd ellen, addig a jobboldaliak és libertáriusok a Facebook fokozódó cenzúrája miatt elégedetlenkednek. A progresszív politikusoknak és a politikai korrektség harcosainak viszont eddig semmi nem volt elég, és továbbra is úgy látják, hogy a Facebook nem tesz eleget az ügyben. Bizonyító erejűnek látták a Capitolium idei ostromát is, ami szerintük nem feltétlenül történt volna meg, ha még korábban eltüntet az oldal bizonyos tartalmakat. Pedig Zuckerbergék keményen felléptek, kitiltottak rengeteg Trump-párti véleményformálót, illetve magát az amerikai elnököt is, méghozzá végtelen időre. Az elmúlt években a Facebook folyamatosan tilt le tartalmakat az algoritmus alapján, különböző szavak miatt beleesnek ebbe olyan posztok is, amik egyenesen a gyűlölködőket kritizálják, vagy épp ironikusan szólnak a kérdésről. A magyar felhasználók például tapasztalhatják ezt, ha csak megemlítik Toroczkai Lászlót vagy a Mi Hazánkot, esetleg ha leírják a „buzizás” szót, de előfordult olyan abszurd eset is, hogy Buzinkay György momentumos politikus említése miatt töröltek egy posztot.

A közösségi oldalt viszont leginkább az előbbi állásponton lévők nyomásgyakorlása érinti kényesen, ezért is a továbbiakban is elsősorban a kényes tartalmak mielőbbi tiltása, a hasonlókat posztolók végleges törlése lesz a meghatározó. Jelenleg épp koronavírus-ügyben küzd a Facebook, törölve az oltásellenes vagy vakcinaszkeptikus posztokat.

Profit az emberek előtt? Értelmes közösségi interakciók?

Zuckerberg szerdai posztjában megjegyezte azt is, hogy ha el akarták volna kendőzni a kutatások eredményét, nem állítottak volna fel új standardokat a transzparenciára vonatkozóan, és nem tájékoztatnának következetesen a működésükről. Ha a közösségi média valóban annyira felelős az emberek megosztásáért, mint azt egyesek állítják, akkor hogy lehet, hogy ez a polarizáció az Egyesült Államokban erősödik, viszont máshol, ahol épp olyan erős a jelenlétük, stagnál vagy épp csökken? - tette fel a kérdést.

Egyszerűen nem igaz az állítás, hogy ők a profitot a biztonság és a jólét elé helyeznék – jelentette ki, reagálva az utóbbi napokban elhangzottakra. A vállalat korábbi termékmenedzsere, Frances Haugen kedden a szenátus meghallgatásán is arról beszélt, hogy a Facebook árt a gyerekeknek, illetve elősegíti a polarizációt az Egyesült Államokban. Szerinte a techcég tisztában van azzal, a tizenévesek számára óriási károkat okoz az Instagram, mégsem lép fel eléggé a tinédzserek védelmében. A Facebook a „csillagászati profitot” az emberek érdeke elé helyezte – fogalmazott Haugen. „A Kongresszusnak általam benyújtott dokumentumok bizonyítják, hogy a Facebook többször is megtévesztette a nyilvánosságot arról, hogy mit tártak fel saját kutatásai a gyerekek biztonságáról, a mesterségesintelligencia-rendszerei hatékonyságáról, a megosztó és szélsőséges üzenetek terjesztésében betöltött szerepéről” – fogalmazott.

Zuckerberg szerint viszont nem ezt mutatja az sem, hogy a hírfolyamban nagyobb hangsúlyt helyeznek már az „értelmes közösségi interakciókra”, azaz jóval kevesebb virális videó bukkan fel a falunkon, viszont több tartalom a családtagoktól és a barátoktól. Zuckerberg szerint tudták, hogy emiatt az emberek kevesebb időt fognak majd tölteni a Facebookon, de mégis ezt tartották a helyes lépésnek. Valóban így tenne egy cég, ami a profitot helyezi az emberek érdekei elé? – tette fel a kérdést. (Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a „profitot helyezik az emberek érdekei elé” erőteljesen ideológiavezérelt állítás, és leggyakrabban olyanok hangoztatják, akik inkább baloldaliak, kapitalizmus-kritikusak. Jobboldaliak vagy libertáriusok körében kevésbé bevett a profit fogalmának démonizálása, illetve szembehelyezése az emberek érdekeivel.)

A Facebook-alapító leszögezte azt is, hogy különösen fontos neki a gyerekek internetes biztonsága és tartalmas időtöltése, ezzel a kérdéssel különösen sokat foglalkozik. Szerinte az a realitás, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek online, okostelefonnal rendelkeznek, ez ellen küzdeni hiábavaló, inkább a gyerekek biztonságos jelenlétét kell megteremteni. Erre szerinte egy jó eszköz például a Messenger Kids. Igyekeznek Instagramon is hasonlót bevezetni, erős szülői kontrollt lehetővé téve. Viszont Zuckerberg szerint az Instagram valójában éppen hogy segített a tinédzsereknek megbirkózniuk a tipikus kamaszkori problémákkal. A kutatás szerint ugyanis több olyan tinédzserlány mondta, akik magánnyal, lehangoltsággal vagy épp evési zavarokkal küzdöttek, hogy az Instagram ezeket az időket inkább könnyebbé, mint nehezebbé tette.

Zuckerberg azt sem hiszi, hogy a magáncégeknek maguknak kellene dönteniük mindenféle közösségi ügyekben, ezért javasolták néhány éve, hogy frissítsék az internetes szabályozásokat. Hozzátette, személyesen is ezt kérte, amikor az amerikai Kongresszus előtt beszélt.

A Facebook szabályozását nálunk is sürgette például az előválasztás egyik győztese, a korábban a Mércét főszerkesztő Jámbor András. Ő a Facebook-oldalán azt írta: „A tegnapi Facebook leállás megmutatta, hogy a politika, a média és a közösségeink mennyire függnek a közösségi médiától. Ezért kell globálisan szabályozni a nagy tech cégeket, hogy ne ők uralják az életünket, hanem visszakapjuk a közösségeink feletti kontrollt.” Többen is úgy reagáltak erre, hogy másra sincs most szükség, mint állami beavatkozásra (és így feltehetően cenzúrára), amire Jámbor így reagált: „Egy olyan közösségi felületet mint a Facebook ami monopol helyzetben van és lényegében az adatainkat és így minket értékesítve ingyenes, biztos hogy nem szabad szabályozatlanul hagyni. Sorra derülnek ki a döntések például, hogy milyen konkrét pillanatokban döntöttek a profit mellett akkor amikor emberéletekbe került végül az az algoritmus megváltoztatása. A Facebook több mint egy cég a sok közül, és néha sokkal több hatalma van az életünkre mint a saját kormányunknak.” A Facebook szabályozásának kérdése kedvelt téma a kormánypárti politikusok körében, Varga Judit igazságügyi miniszter előszeretettel szokott például erről beszélni.

Az oktatási minisztert is elszámoltatják azért, mert depressziósok a tinédzserek?

Miközben a nyugati baloldali megszólalók sürgetik a Facebook szabályozását, addig a libertárius Reason arról írt, hogy az oldal nyilvánvalóan így is bajban van, a kormány(ok)nak pedig nem kellene ehhez még hozzátenniük. A lap szerint már az is sokatmondó, hogy mindkét politikai oldal legszélsőségesebb és legopportunistább tagjai is egyaránt a techóriásokat kárhoztatják a saját problémáik miatt. Azzal mindenesetre a lap is egyetért, hogy az Instagram depresszióhoz és szorongáshoz vezethet kamaszlányoknál. Erre vonatkozó aggodalmaknak már több szakember is hangot adott, például Jean Twenge pszichológus vagy a The Coddling of the American Mind szerzője, Jonathan Haidt.

Ugyanakkor a Reason hozzátette azt is, hogy semmi új nincs az adott problémában. A divatmagazinok kapcsán már évtizedekkel ezelőtt felvetették, hogy a nem a valóságot tükröző fotókkal hozzájárulnak a testképzavarok erősödéséhez, a tinédzserkori depresszió súlyosbodásához. Mégsem beszél senki arról, miféle egzisztenciális fenyegetést jelent a Cosmopolitan vagy a Teen Vogue léte – tette hozzá a lap. Idézve a Pirate Wires-ön publikáló Mike Solanát is, aki azt írta, vélhetően a problémákkal küzdő kamaszok jó része felelne igennel arra, hogy a gimnáziumi légkör miatt szeretné megölni magát. Mégsem rendelték be a Kongresszus elé az oktatási minisztert, hogy adjon számot arról, miért nem oldotta meg a depresszió problémáját.

Solana megjegyezte azt is, hogy Haugen semmi újat nem mondott nekünk a Facebookról vagy az Instagramról, az egyetlen eredménye pedig önmaga reklámozása volt. (Ami persze kimondottan jól sikerült neki, hiszen nemcsak az összes vezető nyugati lapban szólalhatott meg, de egyenesen a Kongresszus előtt fejtegethette aggályait.) A Reason úgy látja, a mainstream sajtó eleve a lehető legrosszabbat gondolja a közösségi médiáról, így elég valakinek előállnia és megerősíteni ezeket az előfeltevéseket, hogy rögtön hősként ünnepeljék.

A libertárius lap szerint az sem igaz, hogy a Facebook dominanciája egyértelmű lenne, és éppen hogy veszít jelentőségéből az oldal. Különösen a fiatalok körében, akik közt minden korábbinál népszerűtlenebb az oldal, helyette pedig inkább használják a Snapchatet vagy a TikTokot.

Megreguláznák a közösségi médiát, de azt sem tudják, eszik vagy isszák

A Facebook megregulázását sürgetők esetében jellemző megszólalás volt Richard Blumenthal szenátoré is. Az amerikai politikus ugyanis azt követelte a Facebook biztonsági főnökétől múlt csütörtökön, hogy vessenek véget a „finstának”. Antigone Davis elmagyarázta nekik, hogy ők semmiféle „finstát” nem csinálnak, ez a fogalom ugyanis a hamis Instagram-fiókokra („fake Insta”) vonatkozó szleng. Ilyeneket nem feltétlenül visszaélések érdekében hoznak létre, hanem egyszerűen csak azért, hogy legyen a felhasználóknak egy másodlagos csatornájuk, amit nem frissítenek, de ahol láthatnak bizonyos instagramos tartalmakat.

Az amerikai politikusok máskor is szerettek értelmetlen követelésekkel előállni hasonló meghallgatásokon. Az ugyancsak demokrata Patrick Leahy szenátor például 2018-ban kinyomtatott képeket lobogtatott Mark Zuckerberg előtt, és arra kérte őt, igazolja, hogy ezek valóban orosz propagandacsoportból származnak-e. Az üzletember erre annyit tudott mondani, hogy nem ismerősek számára a szóban forgó tartalmak.

 

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”