Hotelként végleg bezárt a Körszálló, ablakai elsötétültek, a hátsó udvarán pedig munkások tűntek fel, hogy talicskával hordják ki az egykor csodált, utóbb már csak megtűrt épület feleslegessé vált maradványait. A Szilágyi Erzsébet fasoron álló, hivatalosan Budapest Hotel névre keresztelt torony azonban – remélhetőleg – nem tűnik el, csak átalakul: luxusapartmanokat alakítanak ki benne. A NER műemlékvédelmi gyakorlatát ismerve, persze egyelőre jobb fenntartásokkal kezelni a beruházást, a Körszálló megmeneküléséről nyugodt szívvel csak a felújítást követő átadás után beszélhetünk – írtuk a februári Budai Hangban. Akkor még reményünknek adtunk hangot, hiszen a II. kerület határozott lépésekkel igyekezett megakadályozni az ikonikus épület eltüntetését, nem sokkal később azonban kiderült, hogy az átalakítás vélhetően a vártnál jóval drasztikusabb beavatkozást eredményez majd.
Mi lesz az egykor csodált, ma már inkább csak megtűrt Körszálló sorsa?
Lebontják, majd visszaépítik, vagy csak megbontják, hogy felújíthassák.
Mint ismert, a Körszálló 2024 nyarán cserélt gazdát: az új tulajdonos a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Asset Management Zrt. lett. Október végén az UrbFace nevű Facebook-oldal adta hírül, hogy a tornyot lebontják, majd eredeti formájában újra visszaépítik, jelentős belső átalakításokat eszközölve, hogy luxus apartmanokat alakítsanak ki. Garancsi cége utóbb cáfolta az információt, közleményükben jelezték, nem döntöttek még a beavatkozás mértékéről. Mára pontosan körvonalazódott a terv: a tornyot elbontják, majd az eredetihez hasonló módon visszaépítik. A tervezett munkálatok ellen a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai, és további építészek közös nyilatkozatban álltak ki, mert, mint írják: „Egy pótolhatatlan, ikonikus épületet kíván a tulajdonos üzleti, befektetői érdekek mentén elbontani, majd úraépíteni. A megmentés a tét, lehet-e vajon a közvélemény segítségével hatni arra, hogy a közös kulturális örökség nem kisajátítható, csakis társadalmi és szakmai konszenzussal kezelhető?"
Nyilatkozat a Körszálló bontási tervéről
Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében került sor a „Szocmodern épületek hasznosítása” című hiánypótló konferenciára, melynek záróprogramja a Körszálló átépítésének ismertetése volt.
A Körszálló funkcionális átalakítása az eredeti épület tömegének, arányainak, bravúros szerkezetének és a teraszos épületrész szobrászati megformálásának megtartásával őrizheti meg entitását. Az építtető és a tervező az építészeti kulturális érték iránti empátiáját és alkotókészségét igényli a nehéz feladat.
Szrogh György tervei alapján 1967-ben megépült és 58 év alatt ikonikussá érett Körszálló új tulajdonosa a telt házas konferencián hozta nyilvánosságra döntését, a városképileg védett épület teljes bontásáról, luxuslakások igényei szerint tervezett új épület visszaépítéséről. A szálló egészen napjainkig használatban volt, a magyar későmodern építészet eredeti, hiteles darabja, helyi védelem alatt álló alkotás.
Az elmúlt öt évben a 60-as, 70-es évek legnemesebb késő modern épületei Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik.
Építészetünk múltja, kulturális értékeink megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdon és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát. A bontás sérti a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. § A szükséges minimum elvét, sérti továbbá a 10. § Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét. Budapest 2. kerület Településképi rendelete értelmében helyi védettség alatt álló alkotást bontani nem lehet.
A projekt március 6-án nyilvánosságra hozott hivatalos marketing anyaga kerüli a bontás szó használatát, de kiemeli a fejlesztő környezettudatos elkötelezettségét, miközben az épületet bontani szándékozik és több ezer tonna bontási hulladék súlyos környezetkárosító hatását elhallgatja.
A hazai építészeti etika, a szakmai morál mércéje ma a Körszálló ügye. Alulírottakban megütközést keltett a bejelentés és annak időzítése, hiszen a KÖZTI egykori mesterének alkotása éppen a patinás tervező vállalat fennállásának 75. évfordulóján a KÖZTI építészei által válhat bontógépek áldozatává.
A későmodern épületek hasznosításáról szervezett MÉSZ konferencián egy olyan projekt ismertetését láthatták a résztvevők, ahol az egyedülálló építészeti és kulturális örökséget képviselő Körszállót nem, csakis annak helyét kívánja tervező és fejlesztő hasznosítani.
A március 6-i záróesemény Szrogh György életművének, a magyar későmodern építészeti hagyaték megértésének legsúlyosabb kudarca.
Alulírottak a történtek miatt mély megdöbbenésüknek adnak hangot.
Czigány Tamás építész SZIMA,
Csomay Zsófia építész SZIMA
Detre Villő belsőépítész MMA
Dobai János építész SZIMA
Fülöp Gyula építész
Getto Tamás építész SZIMA
Jahoda Maja belsőépítész MMA
Kalmár László építész SZIMA
Karácsony Tamás építész SZIMA
Magyar Péter építész SZIMA
Mátrai Péter építész SZIMA
Patonai Dénes építész SZIMA
Roth János építész SZIMA
Schneller István építész SZIMA
Sugár Péter építész SZIMA
Sylvester Ádám építész SZIMA
Szilvási Attila építész
Vincze László építész SZIMA
Zsuffa Zsolt építész
Budapest, 2025. 03. 28.
