
Pokorny Lia színésznő hétfőn tett videót közzé arról, milyen áldatlan állapotban van Gobbi Hilda egykori villája. „Megrendültem ma, és ezt írhatnám keményebben is. És milyen jó lenne, ha ez a poszt – a kis videóval – sok színházi és színházszerető baráthoz eljutna. Szembesültem ugyanis azzal, hogyan néz ki Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralója. Pontosabban nem láttam be a házig a gaztól, a kerti dzsungeltől, a letört ágaktól, és az ikonikus patkós kerítés melletti rozsda láttán majdnem elsírtam magam. Kollégáktól hallottam még évtizedekkel ezelőtt, mennyire szerették ezt a helyet, s hogy Hilda azt akarta, halála után is a színészeké, rendezőké, tervezőké, alkotóké legyen – pihenőhelyként, alkotóházként. De mi történt vele? Ki tud róla valamit? Hogyan lehetne megmenteni? Ez a közös színháztörténetünk, nem hagyhatjuk így. Szeretnék tenni a megmentéséért. Hol kezdjem, hova forduljak, kit kérdezzek, ki tud segíteni, ki csatlakozik?” – írta posztjában, sürgetve a közösségi összefogást. A videó egy nap alatt óriási megtekintést ért el, a szakma és közvélemény egyaránt felháborodott a képsorok láttán.
Gobbi Hilda 1988. július 13-án hunyt el, a Kossuth-díjas színésznő halála előtt úgy rendelkezett, hamvai mellé az Imperiál nevű versenyló patkóját, egy csomag fűmagot és visegrádi villájának egy tégladarabját temessék. A kisoroszi révhez közeli Patkó-villa színháztörténeti értéke felbecsülhetetlen: a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965-ben felrobbantott épületének köveiből épült.
A Magyar Hangban 2018-ban már írtunk a villa helyzetéről. 2002-ben, a Nemzeti Színház felépülésekor a villa nem szerepelt a vagyontárgyak között, ezért Gobbi Hilda öröksége akkor a Pesti Magyar Színház tulajdonába került. A fenntartási költséget azonban a teátrumnak a saját büdzséjéből kellett fedezni, de a csökkenő állami támogatás mellett erre az évek során egyre kevesebbet tudtak fordítani. Bár Gobbi Hilda halála után a kulturális minisztérium felújíttatta az épületet, a Patkó-villa már hosszú ideje üresen áll. Így a magyar színháztörténet felbecsülhetetlen eszmei értékű emléke lassan az enyészeté lesz. 2010-ben ugyan Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója a színésznő születésének századik évfordulója alkalmából megnyitotta az épület kapuit, de ez csak átmeneti időszaknak bizonyult. Akkori információink szerint a Pesti Magyar Színház igazgatója, Zalán János kezdeményezte, hogy az üzemeltetést vegye át a jóval nagyobb költségvetésből gazdálkodó Nemzeti Színház. A színház 2018-as közlése szerint villa átkerült a Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Mint azt a Nemzeti Színháztól megtudtuk, az intézmény 2018 óta több alkalommal is lépéseket tett a Patkó villa tulajdonjogának rendezése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányába, azért hogy az ingatlan a tulajdonukba kerülhessen, beteljesítve ezzel Gobbi Hilda végakaratát. „2018. február 8-án kezdeményeztük első ízben az ingatlan tulajdonjogának Színházra történő átruházását az örökhagyó nyilvánvaló végakaratára való hivatkozással, ezt követően is több megkereséssel éltünk az MNV Zrt. felé, sajnos sikertelenül. Folyamatos levélváltást követően az MNV Zrt. 2023. február 10-én azt a tájékoztatást adta a Színháznak, hogy Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Gobbi-villa ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába kerül az Alapítvány nevelési, oktatási, felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából - írták levelükben. A színháznak arról sincs információja, hogy az egykori Nemzeti Színház ereklyéi még a Patkó villában vannak-e.
A földhivatali dokumentumok szerint Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralója 2022 júniusa óta van a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonában – az állam ingyen bocsátotta rendelkezésükre az ingatlant. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet (ÖKI) alapította, az ÖKI sok szállal kötődik L. Simon László korábbi kulturális államtitkár és egykori múzeumigazgató személyéhez, emellett az alapítvány tagja a Lezsák Sándorhoz köthető Népfőiskolai Hálózatnak. Az alapítvány stratégiai partnerei között szerepel az ugyancsak Lezsák Sándor birodalmába tartozó Nemzeti Művelődési Intézet is. Kerestük az ügyben a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványt. Azt szerettük volna megtudni, mi a céljuk az épülettel, az elmúlt két és fél évben végeztek-e állapotfelmérést az épületen, illetve Gobbi Hilda végakaratát figyelembe veszik-e a ház jövőbeli használatánál. „Sajnos, az épület és a berendezése a három és fél évvel ezelőtti átvétele pillanatában is tragikus állapotban volt, s már hosszú évek óta nem fogadott vendégeket. Akkor a parkot rendbe tettük – a kidőlt fákat fölaprítottuk, és rengeteg szeméttel együtt elszállíttattuk –, ugyanis megközelíthetetlen volt az épület. Nyaranta és ősszel a teljes területen fűkaszálást végeztünk, és a kerítést felújítottuk. A hátsó szomszédnak jogilag átjárást kellett biztosítani a saját területéhez, ezért az odavezető utat meg kellett tisztíttatnunk. Agárdi Gábor színművész ajándékba készített Gobbi Hilda részére egy gyönyörű feszületet, melyet restauráltattunk, és eredeti helyén, az udvaron fogjuk felállítani. A villa látogatókat egyébként sem fogadott, elvileg színészházként kellett volna működnie, ám ez tudtunkkal a gyakorlatban évtizedek óta nem valósult meg” – írták levelükben. Pokorny Lia videója alapján azonban úgy tűnik, az elmúlt években nem sok minden történhetett a területen.
Mint a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványtól megtudtuk, céljuk, hogy Gobbi Hilda elképzelésének megfelelően „az épület művészházként üzemeljen, a művészek pihenését és alkotását szolgálva”. Információjuk szerint 2027-ben kezdhetik meg a villa felújítását.
Gobbi Hildának mindene volt a színház, a legnehezebb időkben is szívén viselte kollégái sorsát: 1945-ben a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára otthont nyújtó Horváth Árpád Színészkollégium alapításánál segédkezett, Bajor Gizi tragikus halála után pedig ő járta ki, hogy a művésznő XII. kerületi villáját színészmúzeummá alakítsák. Sőt, a rászoruló, idős kollégái iránt érzett felelősségből kiharcolta a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon létrehozását. Mivel családja nem volt, vagyonát a színházi szakmára hagyta: végrendeletében budai, Orsó utcai öröklakásának árát az epizodistákat elismerő Aese-díj alapítására ajánlotta fel, a nyaralójáról pedig úgy rendelkezett, legyen a volt Nemzeti, a mai Pesti Magyar Színház alkotóháza, amit a rendes tagokon kívül más vezető színművészek, rendezők, dramaturgok is igénybe vehetnek.
A Dunabogdány és Visegrád közötti Szentgyörgypusztán álló kúria társadalmi munkában épült, Gobbi Hilda kérésére az akkori hadseregparancsnok, Czinege Lajos még katonákat is küldött, hogy segédkezzenek a munkálatokban. Az ablakok védőrácsai, a kerítés és a kapu a közeli kőbányából köveket szállító muraközi lovak eldobott patkóiból készültek a művésznő iránymutatásai alapján. Az épület is az általa gyűjtött, több mint háromezer patkó után kapta a nevét. A házba a Nemzeti Színház oszlopfőin kívül beépítették Jászai Mari, Bajor Gizi és Somlay Artúr öltözőinek ajtaját is. Talán kevesen tudják, hogy a villa kertjében építették fel azt a négyszintes házat, ahol Fábri Zoltán Gyertek el a névnapomra című szatíráját forgatták. A Gobbi-birtokot az Áprily-völgyet is szegélyező sziklafal zárja le. Gobbi, ahogy önéletrajzi könyvében írja, majdnem mindig félt a haláltól. Csak itt, ebben a csöndes kőbányában, a meredek, mozdulatlan sziklafal tövében nem.