Az első falvak - az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon címmel május 9-től először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült hétezer éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában, jelentette az MTI. A JPM és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA-BTK) régészeti intézetének közös kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be a legújabb kutatási eredmények tükrében.
Az M6-M60-as gyorsforgalmi út építését megelőző feltárása során a pécsi múzeum több újkőkori települést és temetkezési helyet tárt fel korszerű módszerekkel, több száz régészeti objektummal és több tízezer lelettel - írták a közleményükben.
A korszakról felidézték, hogy az időszámításunk előtti 7-6. évezredben a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében a vadászó-halászó-gyűjtögető életmód mellett megjelent és pár évtized alatt túlnyomórészt a létalapot adó forrássá vált az állattenyésztés és földművelés. Fokozatosan nőtt a lakosságszám, a népsűrűség és a földművelésbe, illetve állattenyésztésbe bevont földterület nagysága is, ez magával hozta a tájkép és az élővilág megváltozását is.
A gyerekmunka egyidős az emberiséggel? | Magyar Hang
Néhány lelet arra enged következtetni, hogy már a csiszolt kőkorszakban is dolgoztatták a gyerekeket.
A megváltozott életmód pedig az emberek gondolkodásában, hitvilágában is „radikális változásokat” okozott. A feltárt települések „páratlanul gazdag és sokszínű” leletanyagát a helyi múzeumok gyűjteményeiben őrzik, az eddigi tudományos vizsgálatok eredményeit számos, magyar és idegen nyelvű szaklapban publikálták.
Habár az előkerült tárgyak egy része több kisebb kiállításon már szerepelt, részletesebb tudományos összefüggéseiket, amely rávilágít valódi jelentőségükre, a nagyközönség mindeddig nem ismerhette meg - írták. A tárlat 2020 júniusáig lesz látogatható.
