A világháborús vereség után az addig hatalmon lévő nyilasok sem kerülhették el, hogy bíróság elé állítsák őket emberiség elleni bűntetteikért. – A második világháborút követő években a Magyarországon tapasztalt megtorlások, számonkérések száma a többi kelet-európai országokhoz képest abszolút nem volt kirívó. Összesen 60 ezer vádemelésből 26 ezer esetben született elmarasztaló ítélet. A 477 halálos ítéletből 189-et hajtottak végre, részben nyilvános kivégzés formájában – jelentette ki lapunknak Ungváry Krisztián.
A történész szerint ugyanakkor az úgynevezett népbíróságok a jogállamiság szempontjából nem álltak a feladatuk magaslatán, hiszen sokszor olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek nem volt meg a megfelelő végzettségük. A vádak koholtak voltak, és az ítélkezés hisztérikus légkörben folyt. Ungváry úgy látja, „nem véletlenül mondta Bibó István, hogy olyanok ítélkeztek a legtöbb esetben, akik vagy érintettek voltak az adott ügyben, vagy valahogy túlélték a borzalmakat. Ennek persze kizáró oknak kellett volna lennie, ám az is igaz, hogy akkoriban olyan embert, aki nem volt érintett, de megvolt a megfelelő végzettsége, nagyon nehéz volt találni” – állította Ungváry.
Németek a Halászbástyán - 75 éve szállták meg Hitler csapatai Magyarországot | Magyar Hang
Mire Budapest felébredt, az Astoria szállóban és a svábhegyi Majesticben berendezkedő Gestapo már számos náciellenes politikust és közéleti személyiséget fogságba vetett.
Szálasi Ferencet az amerikaiak 1945. október 3-án adták ki Magyarországnak a nyilas vezérkar zöméhez hasonlóan. Ellene, valamint Vajna Gábor nyilas belügyminiszter, Beregfy Károly hadügyminiszter, Gera József ideológus és propagandista, Szőlősi Jenő miniszterelnök-helyettes, Csia Sándor kormányzótanácsi tag, valamint Kemény Gábor külügyminiszter ellen 1946. február 5-én indult a népbírósági eljárás, és a Jankó Péter által vezetett bíróság emberiesség elleni és háborús bűntettekért március 1-jén már halálra is ítélte a vádlottakat. Valamennyien kegyelmi kérvényt adtak be, ám meg sem várták azok elbírálását, március 12-én négyüket (Szálasit, Beregfyt, Gerát és Vajnát) felakasztották. Az Imrédy-perben bűnösnek talált Rajniss Ferencet is kivégezték, de nem akasztással: ítéletét kegyelmi kérvénye után golyó általi halálra módosították.
A nemzetvezető és társai kegyelmi kérvényét a Népbíróságok Országos Tanácsa március 13-án – tehát egy nappal négyük kivégzése után – tárgyalta, és javasolta az igazságügy-miniszternek annak elutasítását, amit Ries István elfogadott és aláírt. Március 14-én aztán a miniszter ugyanilyen javaslattal továbbküldte azt Tildy Zoltán köztársasági elnöknek. A miniszter előterjesztésében egyébként leírta, hogy az elítélteket a népbíróság nem tartotta kegyelemre méltónak, és a halálos ítéletet már végrehajtották. Tildy Zoltán ennek következtében március 15-én utasította el a kegyelmi kérvényüket. Csia Sándort, Kemény Gábort és Szöllősi Jenőt március 19-én akasztották fel.
A magyar, aki előre megírta, hogy Hitler elveszti a világháborút | Magyar Hang
Lajos Iván, pécsi történész birodalmak haragját vívta ki. Gondolatai az Egyesült Államoktól Anglián át Franciaországig bejárták a nagyvilágot.
– A jogtörténetben ez bizony kirívó eset, és egyértelműen jogtiprásnak minősül. Mindannyian tömeggyilkosok voltak, akik megérdemelték a halálbüntetést, de egy jogállamban mindenkit megillet a méltányosság. Pontosan tudta mindenki, hogy Szálasiék nem kapnak kegyelmet, csak formaság az egész eljárás, mégsem voltak képesek a látszatra adni – fogalmazott a történész.
Szálasi Ferenc neve ma is ellentmondásos érzelmeket kelt, hiszen nagyon sokan elmebetegnek tartották, tartják. Ungváry úgy véli, ez nem igaz, hiszen ha így lett volna, az a büntethetőséget eleve kizárta volna.
Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti" idillt, ami sosem létezett | Magyar Hang– A bíróság nem állapította meg az elmebetegség tényét, és ez ma sem lenne másként. Egy biztos, sajátos gondolatrendszere volt, de mindenképpen tudatában volt annak, amit tett, és ezért felelnie kellett – mondta a szakember.
A történész fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a nyilas eszmék Horthy-rendszerben tapasztalt népszerűségét ne bagatellizáljuk el, hiszen Magyarországon 900 ezer szavazót és 300 ezer tagot számláltak, amikor a párt a csúcson volt az 1939-es választásokon. Bizony, Magyarország jelentős része fogékony volt ezekre az eszmékre.
Kurzusfilmet írt, de nem volt kollaboráns Fekete István | Magyar Hang
Pálfi György vetette fel Wass Albert kapcsán, hogy a Vuk szerzője is írt kurzusművet, ettől mégis el tudunk vonatkoztatni. Mit tudunk Fekete István nézeteiről, elköteleződéséről?
– Ahol a nyilasok jelöltet tudtak állítani, ott átlagosan a szavazatok negyven százalékát meg is szerezték, és úgy kaptak pártként harminc százalékot, hogy több helyen nem is tudtak megyei listát állítani. A legnagyobb ellenzéki pártként 31 képviselőjüket juttatták be az Országgyűlésbe. Az, hogy nem jutottak komolyabb szerephez, csak annak volt köszönhető, hogy az akkori hatalom virtuózan kezelte, hogy lejtsen a választásokon a hazai pálya – fejtette ki Ungváry Krisztián.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/12. számban? Itt megnézheti!
