Sikerrel nyertek ki tudósok emberi DNS-t egy 10 ezer éves fakéregből. A nyírfából lehántott anyagot az átmeneti kőkorban, mezolitikumban a mai Svédország nyugati partjainál élő halászó-vadászó népcsoportok tagjai ragasztóanyagként használták, ám a hatékony alkalmazáshoz egy darabig a rágógumihoz hasonlóan rágták, így hagyva évezredeket túlélő nyomot a kérgen.
Per Persson és Mikael Manninen, az Oslói Egyetem kutatóinak eredménye a talált tárgy érdekességén túl azért különösen izgalmas, mert a régiót érintő középső kőkorbeli népvándorlásokról eddig viszonylag szerény tudásanyaggal rendelkeztek a tudósok. Kevés emberi maradvány került elő, és még amit sikerült is feltárni, olyan rossz állapotban volt, hogy nem tudtak használható DNS-mintát venni belőlük. Használati tárgyak bőségesen kerültek elő, és ezekből arra lehetett következtetni, hogy a Skandináv-félsziget déli, dél-nyugati részébe keletről, a mai Oroszország területéről érkeztek népcsoportok. A tárgyak formájára alapozott elméletet azonban eddig nem sikerült DNS-mintával alátámasztani.
A
Huseby Klev nevű lelőhelynél, Svédország dél-nyugati részénél
1990 óta folynak ásatások, ám eddig használható maradványokat
mindez idáig nem találtak. A
most felfedezett nyírfakéreg a tulajdonosaik nyálát tartalmazták,
amelyből a kutatóknak sikerült DNS-t kinyerni. A vizsgálatok
szerint a kőkorszakban többen is osztoztak egy rágógumin, hiszen
a kérgen talált nyál alapján három embert azonosított, két nőt
és egy férfit. Ez azt is jelenti, hogy az eszközökön mindkét
nem tagjai dolgoztak.
Bár a Huseby Klev eddig talált eszközei keleti származásra utaltak, a DNS-ek nem igazolták a feltételezést, hiszen a nyál gazdái sokkal inkább dél-nyugatról kerülhettek a mai svéd partok közelébe.
Az Időgép rovatunk további cikkeiért pedig ide érdemes kattintania.
