Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol egykori halászfaluját a Kinneret-tó északi partvidékénél - jelentette az izraeli Háárec napilapra hivatkozva az MTI. A beszámoló szerint az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, az eddig hittnél jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amely a római, majd az azt követő bizánci időszakban is lakott település volt.
Noha még csak a déli részei kerültek elő, de már egyértelműen megállapítható, a bizánci kori mozaikpadlóval és fallal díszített templom igen jelentős lehetett. Tájolása alapján bizonyosan keresztény templomra bukkantak, ugyanis keletre néz, miközben a zsinagógákat Észak-Izraelben észak-déli tengelyre építették, hogy délre, Jeruzsálem felé fordulva imádkozhassanak.
Az ásatásokat vezető egyik régész, Steven Notley szerint csakis az Apostolok templomát találhatták meg, mert 725-ben egy Willibald nevű bajor püspök szentföldi útján leírta, hogy Capernaumból Kursiba gyalogolt, és út közben látta szent Péter és testvére, András templomát. Capernaum és Kursi bizánci korból származó templomainak ismerjük a pontos helyét, a most fellelt épület pedig a kettő közötti útvonalon található, és a két település útvonalán nem találtak több templomot.
A leletek pontos keltezését még nem végezték el, de a mintegy száz, ott talált érme alapján az ötödik században építhették és a hetedik-nyolcadik században hagyhatták sorsára. Az épületet mindeddig csak elméleti úton azonosították, de a kutatók szerint könnyen elképzelhető, az ásatások folytatása közben találnak bizonyító erejű feliratot is, amely megnevezi, hogy kinek az emlékére emelték.
Megtalálhatták Orseolo Péter király eredeti sírhelyét a pécsi székesegyház altemplomában | Magyar Hang
Polgárháború, intrikák, német beavatkozások. Szent Istvánt követő királyunk a magyar történelem korai, az államalapítás, megmaradás szempontjából izgalmas időszakában élt.
A templomtól mintegy száz méterre egy római kori házra leltek, benne zsidók használta kőedényeket és olajmécseseket, korabeli pénzérméket és halászati eszközöket leltek. Az ásatások vezetői szerint az egykori zsidó halászfalura Heródes Fülöp zsidó fejedelem, Nagy Heródes fia egy római poliszt építtetett Kr. u. 30 körül, amit Augustus császár feleségének, Liviának a tiszteletére Juliasnak nevezett el. Ezt az elméletet Rami Arav, a Hebrew Union College professzora azonban vitatja, ugyanis szerinte nem Juliast, hanem az ismert római kori zsidó történész, Josephus Flavius által leírt római legionárius tábort találták meg, amit a zsidó felkelés leverésekor hoztak létre ezen a területen.
Az írásos és a régészeti emlékek alapján úgy tűnik, hogy az első századi település egyelőre ismeretlen okokból a harmadik században eltűnt, majd az ötödik században, a bizánci korban újjászületett a nagyszabású templomépítkezéssel.
