A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi latin császárlányt, Courtenay Jolántát temették el – adta hírül az MTI.
Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelyben a királyi párt temették el. A nagylaki határátkelőhelytől légvonalban kevesebb mint tíz kilométerre, a Maros bal partján fekvő településen 2013-ban kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánsági Múzeum közös kutatási programja, amelynek legfőbb célja a királyi sír megtalálása volt.
Nekimentek a székelyeknek, kirakták őket Magyarországról | Magyar Hang
Mindössze másfél évtizedig tartózkodott a Magyar Királyság területén, mégis a mai napig komoly szakmai vita folyik a Német Lovagrend szerepéről. Így arról is, hogy végül miért száműzte őket innen II. András (1205-1235); az a király, akit épp a lovagrendek nagy pártfogójaként ismerünk, nem mellesleg pedig az egyetlen magyar uralkodóként keresztes hadjáratot vezetett a Közel-Keletre.
II. András halálának okairól, körülményeiről szűkszavúak a korabeli krónikák. A középkori magyar történetírás egyik esszenciájának számító Thuróczi János krónikájában mindössze azt olvashatjuk: „András király pedig az Úrnak ezerkétszázharmincötödik esztendejében, uralkodásának harmincadik évében költözött az Úrhoz. Teste az egresi monostorban nyugszik boldogan.”
A helyszín tehát stimmel, igaz, a Horváth János-féle fordítás vonatkozó lábjegyzetében arról tesznek említést: „Egresen (ma Igris, Románia), a Maros partján, Csanád és Arad között a cisztercitáknak volt monostoruk. Egy külföldi cisztercita forrás szerint II. Andrást Nagyváradon temették el, de ez ellen a pilisi ciszterciták tiltakoztak. Lehet, hogy II. András holttestét később átvitték az egresi monostorba, ahol II. András második felesége, Courtenay Jolantha volt eltemetve.”
Sokkal többet a késő középkor másik „sztártörténészétől”, Antonio Bonfinitől sem igen tudunk meg. A Kulcsár Péter fordításában idén megjelent A magyar történelem tizedei című grandiózus munkájában az itáliai mester II. András haláláról – sok pontatlansággal tarkítva – mindössze ennyit jegyez meg: „Amikor a király értesült lánya (Jolanta) haláláról, akit aztán a püspökök az istennők közé iktattak, nagy szomorúság fogta el, mert lánya kiválóságát nem tisztelte, ahogy kellett volna, mert megaláztatását és nyomorúságát eltűrte. Ennek elhunytát alig négy évvel élte túl, mert akkor testi gyöngeség tört rá, hogy miután harmincnégy évig uralkodott, néhány nappal később kilehelte a lelkét, ami az úr ezerkétszáz fölötti harmincötödik esztendejében történt. Testét gyermekei a legtisztesebb temetséggel hantolták el abban a kolostorban, amelyet Egresnek neveznek.”
Megtalálhatták Orseolo Péter király eredeti sírhelyét a pécsi székesegyház altemplomában | Magyar Hang
Polgárháború, intrikák, német beavatkozások. Szent Istvánt követő királyunk a magyar történelem korai, az államalapítás, megmaradás szempontjából izgalmas időszakában élt.
Az Aranybullát és többek között az egyetlen „magyar” keresztes hadjáratot is jegyző, 1205 és 1235 között uralkodó András utolsó éveiről Kristó Gyula így írt: „A 60. éve körül járó uralkodót élete utolsó éveiben számos csapás sújtotta. András fián kívül 1233-ban elveszítette második feleségét, Jolantát is. A házasságból született leány, szintén Jolanta, 1235-ben I. (Hódító) Jakab aragóniai király felesége lett. András király 1234-ben harmadszor is frigyre lépett, egy itáliai őrgróf leányát, Beatrixot vette el. A ránk maradt házassági szerződés szerint a Magyarország királynéit megillető jövedelmeken és jogokon kívül nagy összegű pénzt is hagyott rá. A fiatal feleség terhes volt – állítólag azonban nem a királytól, hanem attól az Ampod fia Dénestől, aki a király legodaadóbb híveinek egyike volt –, amikor 1235. szeptember 21-én András meghalt. Az egresi ciszterci monostorba, második felesége, Jolanta mellé temették el. Harmadik neje, Beatrix Németországban szülte meg fiát, Istvánt, aki az utolsó Árpád-házi király, III. András apja lett. Az elárvult magyar trónt II. András elsőszülött fia, Béla herceg foglalta el.”
