Kádár János forradalma: hogyan jutott el Nagy Imre oldaláról a felakasztatásáig?

Kádár János forradalma: hogyan jutott el Nagy Imre oldaláról a felakasztatásáig?

Fáklyás tüntetés a Kossuth téren a Parlament előtt, 1956. október 23-án (Fotó: Fortepan/Franz Fink)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az ’56 utáni megtorlások levezénylőjét sajátos viszony fűzte a forradalomhoz, az sok tekintetben igazodási pont maradt számára haláláig. Óvatos kísérlet a pártfőtitkár tudathasadásos megnyilvánulásainak megfejtésére.

Én nagyon sokáig csak a vöröset tudtam becsülni, és pontosan ötvenhat volt az, ami rádöbbentett engem, hogy piros, fehér, zöld szín is van a világon – a talányos szavakat a róla szóló Gyurkó László-kötetben hatalma csúcsán Kádár János mondta.

Kommunista pártvezetőtől meglehetősen rendhagyó megnyilvánulás. Egyrészt nem kényszerítette rá senki, hogy a forradalmat akarva-akaratlanul pozitív összefüggésben emlegesse. Másrészt szavai egyértelműen tanúságot tesznek arról, hogy Kádárnak nemcsak politikusként, de emberként is jóval összetettebb volt a viszonya 1956 októberéhez–novemberéhez, mint hivatalban lévő funkcionárius társainak.

Életének további szakaszait vizsgálva a forradalom változó tartalmú igazodási pont számára, fontos állomása az eszmétől való lassú eltávolodásának. (Legalábbis, amit a teoretikusan képzetlen Kádár annak gondolt.) A forradalomról szóló különböző időpontokban elmondott súlyos szavai egymás mellé helyezve tudathasadásos megnyilvánulások. Alig negyedszázaddal a Gyurkónak mondottak előtt a párt vezetőségének ülésén úgy vélte, a bűnösöket „körmenetben kell bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni”. Meg is tette. Fél évvel korábban pedig jogos elégedetlenségből fakadó népmozgalomról, népünk dicsőséges felkeléséről beszélt. Taktika, „szocialista államérdek” lett volna csupán? A rejtélyt sokan és folyamatosan fejtegetik, tegyünk rá egy óvatos kísérletet mi is.

Mindenekelőtt menjünk vissza a kályhához. A dokumentumokat vizsgálva egyértelmű: Kádár János a forradalom idején, tehát a kezdetektől november 1-jei eltűnéséig-elrablásáig egy platformon állt az általa utóbb felakasztatott Nagy Imrével. Lényegében ugyanazokat a gondolatokat fogalmazták meg, ugyanazokra a következtetésekre jutottak.

(...)

A folytatás, a kegyetlen bosszú tényei közismertek. Hogy a balos átmenetbe beálló Kádárnak mennyire volt hatalma megszilárdításán túl lelki szükséglete is a véres megtorlás, az nehezen állapítható meg.

(...)

A teljes cikket keresse a Magyar Hang 2020/43. számában! Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.