Az egyik legkorábbi keresztény templom maradványaira bukkantak Észak-Izraelben

Az egyik legkorábbi keresztény templom maradványaira bukkantak Észak-Izraelben

A görög Pán istennek szentelt templom maradványai a Golán-fennsík északi részén található Baniász természetvédelmi területen (Fotó: EdoM/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Korai, 400 körül épített keresztény templom maradványaira bukkantak Észak-Izraelben – jelentette az angol nyelvű The Times of Israel honlapja szerdán. Az Izraelben feltárt egyik legkorábbi keresztény templom a Banias természetvédelmi területen, egy vízesés lábainál található, és egy római kori, a görög Pán istennek szentelt templom helyére építették a kereszténység felvétele után.

Az MTI beszámolója szerint a késő római, majd bizánci keresztény templom különösen szent helyen épült, ugyanis Máté és Márk evangéliuma szerint ezen a vidéken, az akkor Cézárea Filippinek, vagyis Fülöp Cézariájának nevezett városnál adta át Jézus a mennyország kulcsait Péter apostolnak. Ez az egykori város a Szíriától 1967-ben elfoglalt és azóta izraeli fennhatóság alatt álló, 1981-ben annektált Golán-fennsík északi részén található.

A feltárás helyszíne különleges, mert található benne egy sziklafal, egy barlang és források is. Az ókorban a szikla egy része leomlott, és a kövek egy teraszt alkottak, amelyre az első, Pán istent szolgáló templom épült. A kutatást vezető Adi Erlich, a Haifai Egyetem régésze szerint már az Kr. e. III. évszázadban megkezdődött ezen a helyen Pán tisztelete, és a templomot Kr. e. 20 körül építhették számára. A térség már 320-tól fontos keresztény központtá vált, saját püspökkel. A szentély átépítésekor a mesterek a római pogány épületet a viszonylag új vallás másféle igényeihez igazították.

Az ég felé nyitott, klasszikus római építészeti jegyekkel felhúzott pogány szentély szerkezetét is átalakították, amikor keresztény templommá alakították. Félkörös oltárrészt, apszist hoztak létre az egyik keleti fülkéből, amely korábban valószínűleg Pán szobrát rejtette, és keresztekkel díszített mozaikpadlót készítettek.

A kereszt szimbólum Nagy Konstantin uralkodása után, a IV. század közepén terjedt el a keresztény ikonográfiában. A régészek egy érdekes követ is találtak, amelybe számos keresztet véstek valószínűleg látogatásuk megörökítésére a VI-VII. századi zarándokok. A templomot a maradványok alapján földrengés sújtotta, de a VII. században felújították. A régészek, és a területet felügyelő helyi természetvédelmi hatóság reméli, hogy a Covid-19 járvány után majd turisták és zarándokok ezrei kereshetik fel a világ minden tájáról ezt a frissen feltárt keresztény emléket is.

Az Időgép történelmi rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!