Digitalizálták a Seuso-kincset

Digitalizálták a Seuso-kincset

A Seuso-kincs Meleagrosz-tál elnevezésű darabjának egy ókori görög vadásztörténetet feldolgozó központi ábrázolása (Fotó: Elekes Andor/Wikipédia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A késő római Seuso-kincs lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyai mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg, a digitalizációt a 4iG készítette – jelentette lapunknak is megküldött szombati közleményében a Nemzeti Múzeum. Mint írják: az intézmény a 4iG Nyrt. Mensor3D támogatásával nyitja meg december 13-án vasárnap a Seuso-kincs – Pannónia fénye 3D virtuális kiállítást.

A kiállítás ingyenesen látogatható, a múzeum lehetőséget biztosít arra is, hogy a látogatók élő tárlatvezetéssel tekintsék meg az alkotásokat, ezekre az alkalmakra előzetes regisztráció szükséges.

– Az online látogatáson úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban, és emellett bemutatófilmek és szöveges információk is segítik a műkincsek, illetve az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterének megismerését – ígéri a múzeum. „Néhány leletet olyan aprólékosan és nagy felbontásban digitalizáltak, hogy a 3D technológiának köszönhetően az ünnepi lakomakészlet darabjai szinte kézbe vehetők. Ennek köszönhetően a késő római kori, IV-V. századból származó ezüst és réz tálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak a virtuális tárlat látogatói számára” – olvasható a közleményben.

– A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát. A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozícionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét – írják.

– A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látógatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak.” - emelte ki Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója.

A tizennégy ismert darabból állóSeuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű, Aquincum székhelyű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A leletegyüttest valószínűleg 1976-ban titokban találta meg Sümegh József, akinek 1980-as rejtélyes halála után az ezüsttárgyaknak nyoma veszett.

Orbán Viktor először 2014 március végén jelenetette be, hogy hazakerült az általa a „magyarok családi ezüstjének” nevezett kincslelet első, hét darabja. Három évvel később, 2017 nyarán ugyancsak a kormányfő jelezte, hogy hazakerült a Seuso-kincsek további 7 darabja is.

A műkincsegyüttes visszaszerzének anyagi vonzatairól szólva Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója még három azt közölte: az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt.

Az Időgép történelmi rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!