Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A kánaániták már a bronzkorban is ettek szóját és banánt

Szerző: | 2020. december 26., 21:15 | Időgép, Tudomány

Megiddó romjai (Fotó: Mboesch/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tizenhat bronzkori koponya fogait elemezték a müncheni Lajos–Miksa Egyetem és az amerikai Harvard kutatói. Az elsősorban baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket, szénhidrátokat megőrző dentális plakk-vizsgálatok pedig meglepő eredményt hoztak: számos egzotikusnak számító növényt – fűszereket, gyümölcsöket – sokkal korábban kezdtek el fogyasztani az egykori Kánaán-Palesztina térségben, mint azt korábban feltételezték.

HIRDETÉS - AIP

A szakemberek két lelőhelyről, a bronzkorban várossá fejlődő, Jezreel-völgyben található Megiddóból és a ma Izrael délnyugati részén fekvő, többek között az Egyiptommal kereskedő telepből, Tel-Eraniból vett mintákat vizsgáltak. Előbbieket úgy 4500, míg utóbbiak 5300 évesre keltezték. Az amerikai tudományos akadémia szaklapjában, a PNAS-ban megjelent publikáció szerint a megiddói minták szója és kurkuma, míg a másik lelőhelyen banán nyomait őrizték meg.

HIRDETÉS - AIP

Utóbbi esetében ez a legkorábbi nyoma annak, hogy az eredetileg valamikor a Kr. e. V. évezredben, a délkelet-ázsiai régióban háziasított banánt kimutatták a a Földközi-tenger térségében. A kutatók szerint lehet, hogy a vizsgált emberek korábban járhattak, vagy élhettek Ázsia azon részében, ahol már volt banán, ám inkább azt tartják valószínűnek, hogy a növények a távolsági kereskedelem útján már ekkor eljuthattak Palesztina területére.

A müncheni őskoros régész, Philipp Stockhammer szerint az eredmények segítenek a kutatóknak, hogy kövessék a banán útját. A gyümölcs kereskedelméről ugyanis nem sokat lehetett tudni egészen a Kr. e. első évezredig, amikor Nyugat-Afrikából visszajutva feltűnt a mediterrán régióban.

– Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy a fogmintákon a legstabilabbaknak az allergiához kapcsolódó fehérjék tűnnek – idézte a tanulmány másik vezető szerzőjét, a müncheni egyetem biokémikusát, Ashley Scottot az amerikai Courthouse News portál. A kutatók a búza glutén mellett egyéb gabonafélék, datolya és szezám nyomait figyelték meg a fogakon.

– Lassan képet alkothatunk arról, hogy a Kr. e. II. évezredben milyen hatásai voltak a keleti mediterrán konyhára a korabeli globalizációnak – értékelte eredményeiket Stokchammer. A régész szerint a fogminták bizonyítják, hogy a mediterrán konyhát már a korai szakaszban az interkulturális cserék jellemezték.

Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! A Tudomány rovatunk cikkeiért pedig ide kattintson!

Címkék: Izrael, Megiddo, Palesztina, régészet, Tel-Erani


Cukrászbiblia

Cukrászbiblia

A Tartine című kötet felér egy kisebb cukrásztanfolyammal, hisz a leírások jócskán túlmutatnak egy átlagos alapanyag- és elkészítési instrukción.

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest