Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Először sikerült igazolni, milyen tudatmódosítót használtak a maják

Szerző: | 2021. január 16., 21:57 | Időgép, Tudomány

A mai Gautemala északi részén található egykori maja metropolisz, Tikal romjai (Fotó: ickandgak/Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Mexikóban őshonos nagy büdöske nyomait sikerült kimutatnia a Washingtoni Állami Egyetem (WSU) kutatóinak több maja tárolóedény felszínén – jelentette cikkében a Heritage Daily. A kutatók összesen 14 miniatűr kerámia tárolóedényt vizsgáltak, amelyeket spirituális, gyógyászati célzattal használhattak több mint ezer évvel ezelőtt. A leletekre a mexikói Yucatán-félsziget északi csücskében fekvő Mérida városának környékén bukkantak. Két edényre még az elemzést végző csoport vezetője, Mario Zimmermann talált rá egy lakópark építése előtt végzett tereprendezés során 2012 tavaszán.

HIRDETÉS - AIP

Zimmermann és régészek egy csoportja GPS-szel osztotta fel a területet egy sakktábla-szerű rácsra. Ezután feltörték a sűrű dzsungelt, keresve az ősi épületek kis halmait és egyéb árulkodó jeleit, ahol néha olyan fontos emberek maradványait találják, mint a sámánok. Így bukkantak rá az ominózus kerámiákra.

HIRDETÉS - AIP

A régészeti szakportál beszámolója szerint a szakemberek újfajta biokémiai vizsgálati módszert dolgoztak ki, hogy könnyebben tudják azonosítani a különféle pszichoaktív, és nem pszichoaktív növényi összetevőket. A metabolomikus analízissel az anyagcsere-termékeket érintő vegyi folyamatokat, a specifikus, sejtszintű folyamatok által hátrahagyott kémiai ujjlenyomatok tudják szisztematikus vizsgálat alá vonni. Korábban csak néhány növényi összetevőt – például a nikotint, az anabazint, a kotinint vagy a koffeint – tudták csak kimutatni, az új módszerrel azonban megsokszorozódik ezen anyagok száma.

A mexikói kollégákkal végzett közös elemzések a vágott és szárított dohány mellett nagy büdöske jelenlétét igazolták. Ugyan a Mexikóban őshonos növényről eddig is sejtették, hogy tudatmódosításra használhatták, ám ez az első alkalom, hogy ezt maja régészeti közegben is sikerült megfogni. A szakemberek rekonstrukciója szerint a dohányt nagy büdöskével keverték, hogy jobban tudjanak zsibbadni. (A növény egyébként manapság világszerte közkedvelt kerti virág, parkokban dísznövényként ültetik.)

Az edények tartalmának elemzése tisztább képet fest a maják ősi droghasználati gyakorlatáról. A kutatás egyúttal utat nyit a jövőbeni vizsgálatok számára, és könnyebben tudják majd elemezni, mit szívtak, rágtak vagy szippantottak a korabeli maják és más Kolumbusz előtti őslakos társadalmak. „Noha az már megállapítást nyert, hogy a dohány az Amerikába érkező európaiak előtt is általánosan elterjedt volt, a gyógyászati ​​vagy vallási célokra használt egyéb növényekre vonatkozó bizonyítékok nagyrészt felderítetlenek maradtak” – mondta Zimmermann.

A szakember arról is beszélt, hogy kutatócsoportjuk jelenleg is több mexikói intézménnyel tárgyal, hogy hozzáférést nyerjenek a régió régebbi kerámia tárolóedényeihez, hogy azokon növényi maradványokat keressenek és elemezzenek. Egy másik kutatási programjuk, amelyet jelenleg folytatnak, pedig az ókori emberi fogakon megőrzött szerves maradványokat vizsgálja.

– Tágítjuk a régészettudomány határait, hogy jobban kivizsgálhassuk az emberek mély kapcsolatait a pszichoaktív növények széles skálájával, amelyeket az emberek a világ minden táján fogyasztottak, és továbbra is fogyasztanak – mondta Shannon Tushingham, a WSU antropológia professzora és a témáról a Scientific Reports nevű szaklapban megjelent tanulmány társszerzője. „Számos ötletes módja van annak, hogy az emberek kezeljék, használják, manipulálják és elkészítsék az őshonos növényeket és növénykeverékeket, és a régészek csak most kezdik megkaparni a felszínét annak, hogy mennyire ősiek is voltak ezek a gyakorlatok.”

A majákkal kapcsolatban az elmúlt időben két új felfedezést is tettek az egyik legismertebb városukat, a mai Guatemala területén fekvő Tikalt vizsgáló régészek. Előbb felvázoltak egy modellt, miért hagyhatták el lakói a IX. század végén a várost. A Cincinnati Egyetem kutatói szerint IX. század közepén jelentkező szárazság miatt a medencékben elszaporodó két – korábban kékmoszatként ismert – cianobaktérium egyre ihatatlanabbá tette vizet, illetve a testfestéshez használt vörös cinóberből szépen-lassan higany-szulfiddal szennyeződtek a tározók.

Az elnéptelenedést azt sem tudta megállítani, hogy – mint szintén kiderült – az egyik víztározóban zeolit és kvarchomok felhasználásával olyan károsanyag-szűrőt fejlesztettek ki nagyjából kétezer éve, amelyet majd csak a XX. században használnak víztisztításra.

Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! A Tudomány rovatunk cikkeiért pedig ide kattintson!

Címkék: drogok, maják, molekuláris biológia, pszichoaktív drog, régészet, tudatmódosítás


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest