Az olasz kormány még február végén új igazgatót nevezett ki a világ egyik legismertebb régészeti parkjának élére. Ám Gabriel Zuchtriegel személye alaposan felkavarta az állóvizet Pompejiben: a 39 éves német régész érkezését követően beadta lemondását a rommezőt irányító tudományos bizottság fele, azaz két tagja – számolt be a fejleményekről a The Guardian és az Artnet hírportál.
Irene Bragantini és Stefano De Caro tiltakozásképp távoznak. Mint közös levelükben írták, nem tartják alkalmasnak a feladatra a 39 éves német szakembert, mert szerintük Zuchtriegelnek nincs még elég tapasztalata ahhoz, hogy a Pompeji régészeti parkot vezesse. „Az önéletrajza nem elég meggyőző. Így nehéz elképzelni, hogy megvan a kellő felkészültsége ahhoz, hogy meghozza a megfelelő döntéseket, és hogy vezesse az eurómilliókba kerülő állagmegóvási és restaurációs munkálatokat, amelyekben ráadásul igen könnyű hibákat elkövetni” – írta a vezetőség két távozó tagja. Ezért – mint közölték – nem tudnak együttműködni az új direktorral.
Zuchtriegelnek egyébként nem volt könnyű dolga, mert 43 jelentkező közül választották ki a tisztségre. A mandátuma négy évre szól majd. A német régész még 2012-ben egy kétéves ösztöndíjjal érkezett Olaszországba – ahol bekapcsolódott az akkor induló Nagy pompeji projekt elnevezésű kutatási programba. Ezt követően, 2015-ben egy másik campaniai romváros, az ókori görög alapítású Paestum régészeti parkjának igazgatását bízták rá – így ő lett a hetedik nem olasz származású múzeumigazgató.
Munkáját mostani kinevezésekor az új olasz kormány kulturális minisztere dicsérte. Dario Franceschini szerint a fiatal német szakember „fantasztikus dolgokat ért el” Paestumban, és ezt várják el tőle Pompejiben is. Zuchtriegelt a pompeji létesítmény távozó igazgatója is védelmébe vette. „Mikor Paestumban kinevezték, az eső beesett a múzeum épületébe. Ám ő fantasztikus munkát végzett: a karbantartásra koncentrált, megduplázta a látogatók számát, először engedte be őket az ókori templomokba, és vonzotta a helyi lakosokat” – mondta Massimo Osanna.
A tavaly olasz állampolgárságot szerző német szakember magát menedzser típusú vezetőnek tartja. Elismerte, hogy valóban fiatal egy ilyen megbízatásra, ám kinevezését az elért eredményei igazolják majd.
A Vezúv talán legismertebb, Kr. u. 79-es kitörésében elpusztuló Pompejit sem kímélte a koronavírus-járvány. A korábban évente 4 millió látogatót vonzó rommező egy éve egy külföldi érdeklődőt se tudott fogadni. Ugyan január 18-án kinyithattak, ám múlt hétvégén az újabb campaniai szigorítások miatt ismét be kellett zárniuk a kapukat.
Ennél is nagyobb falat a küzdelem a korrupcióval. Az elmúlt évtizedben komoly pénzügyi visszaélésekre derült fény. Nyolc éve az olasz ügyészség és pénzügyőrség korrupció és csalás vádjával letartóztatta az 1748-ban újra felfedezett romváros – és a 2012-ben induló Nagy pompeji projekt néven ismert állagmegújítási program – felügyeletére még 2009-ben kinevezett kormánybiztost, Marcello Fiorit és a régészeti lelőhely fő restaurátorát, Luigi D’Amorát. Fiorit hivatali visszaéléssel, a rábízott 79 millió euró hűtlen kezelésével vádolták. D’Amorát pedig csalással, amiért az amfiteátrum felújításának költségeire a végén négyszeres összeget fizetett ki. Az ügyek háttérben pedig a közeli Nápolyban székelő maffiahálózat, a Camorra kezét sejtették.
Az anyagspórolás miatt az előző évtizedben több épület összedőlt, így többek között 2010-ben a gladiátorok háza (Schola Armatorum), 2014 márciusában pedig a Venus-templom egyik árkádjáról hullottak le darabok, valamint a Nocera-kapu közelében levő ókori temető egyik sírjának egy majdnem két méter magas és három és fél méter széles fala omlott le.
A helyzet Osanna 2014-es kinevezésével javult, a Nagy pompeji projekt is megújult, ám még 2017-ben is 69 személy ellen adtak ki letartóztatási parancsot, mert a gyanú szerint súlyos visszaélések történtek a kiírt közbeszerzések körül.
A távozó igazgató alatt közben valóban ígéretes kutatások vették kezdetüket. Ezek közül a legizgalmasabbnak a pusztulásakor tizenegyezer lakosú ókori római város északi, V. régiójának feltárása számít. Amellett, hogy az addig szinte soha meg nem ásott területet mindössze két éve kezdték el szisztematikusan feltárni, a városrészből nem mindennapi leletek kerültek elő. Így találtak ott faszénnel egy házfalra felírt, október 17-i dátummal ellátott graffitit. Ez arra utal, hogy nem abban az időpontban – augusztus 24-én – pusztíthatta el az ókori római várost a Vezúv, mint ahogy azt ifjabb Plinius egy levele szerint sokan évszázadok óta hiszik, hanem feltehetően október 24-én.
De onnan került elő egy kivételesen jó állapotban megmaradt ókori római kifőzde, lacikonyha épülete is. Ahogy a napokban egy erotikus jelenetekkel is díszített, gyakorlatilag érintetlen ókori diadalkocsit is találtak a területen.
Az új igazgató közben saját bevallása szerint nem az új ásatásokat erőltetné, mint inkább kevéssé környezetpusztító technikákat vetne be, így drónokat, modern talajradart vagy épp fejlett műholdkép-elemzést. – Sokat kell tenni azért, hogy egy gazdaságilag, mentálisan és kulturálisan téren is mindenki számára hozzáférhető helyszínt hozzunk létre, bevonva egyúttal a helyi, környéken lakó közösségeket is – véli az új direktor, aki szerint most jó alkalom kínálkozik egy újrakezdéshez.
Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! A Tudomány rovatunk cikkeiért pedig ide kattintson!
