– Véletlen egybeesés, hogy pont most forog ez a film. Nagy Zoltán évek óta írja az Impromptu forgatókönyvét, a történetnek semmi köze a zaklatási botrányokhoz és a Me too mozgalomhoz. Ennek ellenére nagy terhet ró a rendezőre ez az időszak. Bizonyos értelemben ez egy lírai történet, amelynek csupán egyik szála az általam alakított karnagy és a főszereplő kislány „viszonya”.
– Itthon két színházi rendező keveredett zaklatási botrányba, ám a leleplezést követő felháborodás hamar elült.– Ezek a botrányok nem idéztek elő össztársadalmi változást, pedig ez lett volna a lényeg. Nem hiszem, hogy a nyilvánosságra került történetek hatására kevesebb orvos csap rá a nővérke fenekére, vagy csökkent volna a családon belüli erőszakok száma. A sajtó, mindig azt kapja fel, aminek hírértéke van. Ilyen szempontból az egyáltalán nem érdekes, ha egy átlagemberről derül ki ugyanaz, mint Marton Lászlóról vagy Kerényi Miklós Gáborról. De azt sem állíthatjuk, hogy az eseteiknek ne lett volna következménye. Súlyos büntetés, ha valakinek elveszik az osztályát, vagy rendkívüli felmondással megszüntetik munkaviszonyát, és lenullázódik egész addigi szakmai élete. Mást persze nem is lehetett tenni, hisz tudtommal feljelentés nem történt egyik esetben sem.
– Hollywoodban a mai napig kerülnek nyilvánosságra hasonló történetek. Itthon miért nincs jelen a közbeszédben ez a téma?Ithaka: bolyongás a férfilét útvesztőiben - Magyar Hang
Székely Krisztina rendezése égető társadalmi problémára próbál rávilágítani Odüsszeusz bolyongásai kapcsán.
– A nyilvánosság bevonásával csakis erről a szakmáról lenne szó, pedig ez a probléma jócskán túlmutat a színház keretein. Kívülről ez talán nem látszik, de szakmán belül tovább folyik a diskurzus arról, miként lehet ezeket a helyzeteket kiküszöbölni. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a színházak külön-külön is reagáltak. Nálunk egy belső működési rendelet már sokkal világosabbá teszi a játékszabályokat.
– Tavaly decemberben mutatták be az Ascher Tamás Háromszéken című darabot, amely az ön magánéletét tárja a közönség elé. Már a produkció története is elég izgalmas, hiszen az egyik vezető politikusunk életére reflektáló A bajnok című előadásuk nyomán született. Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz publicistája egy írásában kifogásolta, hogy miért kell bárki magánéletében vájkálni, ennyi erővel Máté Gábor szennyesét is kiteregethetnék a színpadon.– Úgy értelemezem ezt az előadást, mint egy fricskát, egy ellenreakciót, amivel azt bizonyítottuk be, hogy bárkinek az élete szolgáltathat elég okot egy színdarab megírásához. Nagyon különös előadás született, de nem tartom ennél többnek.
Van egy Máté Gábor nevű szereplő a darabban, aki rendezői és színészi szándékok révén hasonlítani is akar rám, mégis tudom, hogy ennek az égvilágon semmi köze nincs hozzám. Ettől függetlenül persze előfordulhat, hogy a néző úgy gondolja az előadás után, hogy én egy nagy disznó vagyok. De ennek az előadásnak a története – A bajnokéhoz hasonlóan – fikció.
– Az előző évad előadásait végignézve úgy tűnik, mintha kevésbé lenne társadalomkritikus a Katona.Brecht Krétaköre napjaink Magyarországán (Magánüzenet a POSZT-ról) - Magyar Hang
Három társulat is bemutatta A kaukázusi krétakört. ebből két előadás világosan rólunk beszél.
– Az elemzőknek, színházkritikusoknak a dolga, hogy következtetéseket vonjanak le. Mi színházat csinálunk. Olyan témákkal és darabokkal foglalkozunk, amelyek számunkra érdekesek. Az attitűd megmaradt, talán csak a hangsúlyok tolódtak el. Ez az évad kicsit olyan lett, mint a régebbi évadok voltak. Bizonyos értelemben azonban akár az Ascher Tamás Háromszéken is beilleszthető abba a társadalomkritikai sorba, amelyet említett, hisz reagál a társadalmi diskurzusra. Bár volt olyan kritikus, aki kikérte magának, hogy a színház egy jobboldali újságíró cikkére előadással reagál. A mai napig játsszuk azokat a darabokat, amelyek a jelenkori Magyarországról szólnak. Egyedül Az Olaszliszkait vettük le a műsorról, de nem azért, mert elgyávultunk, hanem mert elfogytak a nézői. De a múlt évad bemutatói közül a Széljegy a mai Magyarországról beszél, valamint Dankó István rendezése, a Holt lelkek, kicsiben ugyan, de erősen aktuálpolitikai előadás.
– Ősztől milyen hangvételű előadásokkal várják a közönséget?– Ez is klasszikusabb évad lesz, de azért a nagyszínpadon bemutatjuk Fejes Endre regénye, a Rozsdatemető folytatását, amit Tasnádi István ír. Reményeink szerint ez is nagyon fontos kérdéseket fog érinteni az egyén és a magyar történelem viszonyával kapcsolatban. Még nem készült el a darab, de a kétezres évek Magyarországa biztosan megjelenik benne. Szuhovo Kobilin XIX. századi orosz író Az ügy című műve olyan erősen beszél a korrupcióról, hogy lehetetlen lesz nem arra gondolni, ami a mai Magyarországon történik. És remélem, ha színre kerül Tar Sándor Szürke galambjának színpadi adaptációja, annak is lesz olyan vetülete, amely reflektál a magyar valóságra.
– A Színházi Kritikusok Céhe az előző évad legjobb előadásai közé választotta Vidnyánszky Attila Bánk bán-rendezését. A Nemzeti Színház igazgatója azonban nem fogadta el a jelölést az elmúlt évek negatív tapasztalatai és a céh részrehajlása miatt. A színházkritikusok véleménye ennyire nem számít?Az Operettszínházat is elérte a kultúrharc
Jelentős hatalmi harcok zajlanak az igazgatói pályázat hátterében.
– Emögött ideológiai ellentét is meghúzódik, ezt kár lenne tagadni. De nagyon nehéz szakmai ellenvéleményként értelmezni az ideológiai támadásokat azoktól, akiknek a tollából megszületnek végül a becsmérlő színházkritikák. Alkotóművészként ezt nehéz elfogadni.
– Eszerint egyetért Vidnyánszky Attilával?– Nem feltétlen, árnyalnám inkább ezt azzal a ténnyel: nem igaz, hogy a Nemzeti Színház a Színházi Kritikusok Céhe jelöléseinél hátrányos helyzetben lett volna. Trill Zsoltot két alkalommal is jelölték a legjobb színész díjára, mind a két esetben egy Nemzeti Színház-beli előadásban nyújtott alakításáért kapta meg az elismerést. Zsótér Sándor 2015-ben pedig a Brandért vehette át a legjobb rendezésnek járó díjat, ez is nemzetis előadás volt. Fájdalmas sértettség van Vidnyánszy Attila döntése mögött. Tegyük hozzá: nem kellemes ücsörögni olyan díjkiosztón, ahol az embernek nincs esélye nyerni. Ehhez nem kell jóban lenni a politikával. Amúgy a Nemzeti Színház igazgatása mindig is politikai státusz volt. Ha valaki nem szereti, hogy politikailag kijelölt személy lesz, az ne menjen el a Nemzeti vezetőjének.
– Szakács Árpád a Magyar Idők hasábjain megjelenő cikksorozatában listázza a balliberálisnak tartott művészeket és kulturális vezetőket, akiknek nincs helyük a NER kultúrájában. Mi a véleménye az egyre jobban kiéleződő kultúrharcról?Szakács: Az lesz az első puskalövés, ha a Szabó Ervin Könyvtár neve megváltozik - Magyar Hang
„Fogott emberek” vannak a jobboldalon, Deutsch Tamás pedig gondolkozzon el a mondatain. Nem hétköznapi kormánypárti fórumon jártunk.
– Minden józan ember tisztában van azzal, hogy mindez valóban az ötvenes éveket idézi. Abban a szocializmusban, amelyben én éltem, már alig volt ilyen. Az a következő fejezet, amikor azt mondják: írók, írjatok remekműveket! Csak azt felejtik el ezek az emberek, hogy kizárólag kritikai magatartással lehet műveket létrehozni, legyen szó színházról, képzőművészetről, irodalomról. Ha nincs meg ez az alapállás, a művek nem válnak igazzá.
El kell tudni viselni, hogy a jó dolgok valaminek az elutasításából, tagadásából születnek meg. Az igenlés élettevékenység, nem művészet. Én a színházban gondolkodásra késztetem a kollégáim, létrehoztam a saját ellenzékemet, mert kell egy tükör, amibe bele tudok nézni. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni ősszel, hisz Orbán Viktor a Tusványoson megígérte, nagy változásokra kell számítani. Ugyanakkor azt is mondta, büszke rá, hogy nagyon sokan járnak színházba. Nem tudom, számára mennyire nyilvánvaló, hogy mindez némileg neki is köszönhető, hiszen az emberek vágynak az éles kritikai hangra. Nézőként legalábbis.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
