Kocsis Ágnes: Nem becsüljük eléggé az emberi kapcsolatainkat

Kocsis Ágnes: Nem becsüljük eléggé az emberi kapcsolatainkat

Kocsis Ágnes (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kocsis Ágnes új rendezését, az Édent is októberben mutatták volna be a mozik, de végül a járványhelyzet miatt halasztották – még a konkrét zárás előtt. Nincs könnyű útja a filmnek, ami egyébként 2020-ban nagyon is aktuális dolgokról, a magányról és az elszigeteltségről mesél. Akárcsak a rendező több korábbi alkotása. Ezek mellett kérdeztük őt a Színház- és Filmművészeti Egyetemről és Szécsi Pálról készülő életrajzi művéről is.

Tizenöt évvel az elkészítése után válhatott újra aktuálissá Kocsis Ágnes rövidfilmje, A vírus. Benne egy fiatal kutatóval, akit ismeretlen fertőzés támad meg, mire barátnője, kollégái is elpártolnak tőle, magára hagyják a küzdelemben. A párhuzamok erősek az idei koronavírus-járvánnyal, ezért erről is faggattuk interjúnkban Kocsis Ágnest.

– Az érdekelt, hogy az emberi kapcsolataink mennyire erősek, meddig tartanak ki. Amint kiderül, hogy a főhőssel valamiféle meghatározhatatlan, esetleg másokra veszélyes probléma van, félelmében mindenki eltávolodik tőle. Magányosan kell élnie egy átlátszó sátorban mindaddig, amíg váratlanul el nem múlik a betegsége. Meddig tart vajon a szeretet és a hűség, a mások iránti lojalitás, és mennyire helyezzük előtérbe a saját érdekeinket, mennyire vagyunk képesek szeretteinket cserben hagyni, hogy magunkat mentsük? – tette fel a kérdést a rendező.

Tavalyig egyébként egy világjárványról szóló nagyjátékfilm-terven is dolgozott, amit a Szécsi Pál életéről szóló készülő munkája után szeretett volna megcsinálni. A koronavírus viszont elvette a kedvét, miután feltételezi, most úgyis mindenki pandémiákról forgat majd.

Nem nyomasztotta, hogy az Éden elkészültéig tíz évet kellett várni? Hátráltatták is a munkájában? A film bemutatóját már akkor halasztották, amikor még nyitva voltak a mozik. Miért? A Pál Adrienn is volt, akiknek hosszúnak bizonyult, nem tartott ettől a két és fél órás Éden esetében? Az ezekben a filmekben megjelenő magány mennyiben a saját életéből jön? Mit gondol egykori diákként a Színház- és Filmművészeti Egyetem helyzetéről? Többek közt ezek is kiderülnek interjúnkból, amit lapunk november 20-án megjelent, 2020/47. számában olvashatnak.

A teljes interjút elolvashatja a Magyar Hang november 20-án megjelent 2020/47. számában.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/47. számban? Itt megnézheti!