Van egy asszony, csinos, okos; egyetemista kora óta férje, az ismert, a Jobbikot naggyá tevő politikus árnyékában él. Vona Gábor felesége jó anya, odaadó feleség, ezenkívül helyét a házastársa mellett folyamatosan kereső egyéniség. Miközben elviseli, sőt általában támogatja férje ambícióit, szeretne önnön jogán is érvényesülni. Mama-baba blogot ír, és újságot, dolgozik multinál.
Aki kezébe veszi Vona Gábor feleségének a könyvét, nyilván arra számít, hogy számos titkot megtudhat majd a Jobbikról, annak elnökéről, magánéletéről. Ez a várakozás részben teljesül is. Vona-Szabó Kriszta sorra veszi az ismert ügyeket. Igaz, különösebb meglepetés nem éri az olvasót: amikor bántják a férjét, rosszul esik neki. Elgondolkodtatóbb, amikor arról ír, hogy a kampány hevében már tízéves fiukat is zaklatják a paparazzók. Ezek tényleg olyan átélhető részek, amikor a jóérzésű olvasó keze ökölbe szorul, és eltűnődik azon, mire hajlandó egy székébe görcsösen kapaszkodó politikus – és az őt kiszolgáló médiagépezet – a hatalom megtartásáért.
Vona-Szabó Kriszta: Vannak dolgok, amikre nincs bocsánat | Magyar Hang
Vona Gábor felesége könyvet írt az elmúlt húsz évéről. Ebből kiderül, hogy nem igazán rajong a politikáért, sőt, férjét is ki akarta vonni onnan.
Hiszen Vona Gábor valóban Orbán Viktor egyetlen szóba jöhető kihívója volt a 2018-as választáson. Ennek megfelelően bántak is (el) vele. A választást megelőző eseménydús időszakról olvasva azonban hiányérzetünk támad: a történések számbavételén túl rejtett információkat nem tudunk meg. A szerző csak odáig megy, hogy a Terry Black-történet felgöngyölítésekor meglebegteti: a Vonát mocskoló sztorit „nem akárki” eszelte ki. Konkrétumokkal azonban nem szolgál.
Nem is ezek Vona-Szabó Kriszta könyvének legizgalmasabb részei. Hanem azok, amelyekben a Vonával való megismerkedéséről, a Jobbik születéséről és a párt „gyermekkoráról” ír. Különösen bátor akkor, amikor őszintén szól arról, hogy Vona Gábor megcsalta őt, és hogy később hogyan dolgozták fel a történteket.
Nem rossz könyv az Idáig jutottunk, bár felettébb egyenetlen. Ami pedig az egyébként kimondottan rokonszenves szerző stílusát illeti, egy szerkesztő komoly pusztítást végezhetett volna a modorosságok között. Ez nem történt meg, így szép számban maradtak benne efféle fordulatok: „Itt mindenki mindenhez – is – ért, legfőképp ahhoz, ami egyáltalán nem az ő dolga, ráadásul oly makulátlan az emberek egy része, mint a ma született fehér galamb, olajággal a szájában.”
Vona-Szabó Kriszta: Idáig jutottunk. Magánkiadás, 2018. 3480 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 30. számban? Itt megtudhatja!
