Nincs könnyű helyzetben az, aki úgy ajánl egy könyvet mindenki számára, hogy a leírt 80 esztendőből rövid ideig ő maga is szereplő volt. Az átélt hónapok, hetek és órák mélyen beivódtak e sorok írójába is, és tagadhatatlanul úgy érezhette – akárcsak kollégái és sorstársai –, hogy részese valaminek, ami a hazai sajtótörténet része. Nem egyszerű a könyv szerzőjének helyzete sem, hiszen az 1938-ban alapított Magyar Nemzet szülőatyja nem más, mint a dédapja, Pethő Sándor, aki az elmúlt nyolc évtized jelentős részében azt láthatta odafentről: igen, nagyrészt olyan ez a napilap, amilyennek az induláskor megálmodta. Mert, ahogy az a könyvben az első szótól az utolsó betűig az olvasó elé tárul, a Magyar Nemzet alapítása óta igyekezett megőrizni mértéktartó, polgári stílusát, lehetőségeihez mérten kritikákat fogalmazott meg az aktuálisan hatalmon lévőkkel szemben. Hol nagyobb, hol kisebb sikerrel.
„Annak az Európának a visszhangja vagyunk, amelytől kaptuk a keresztet, hogy e jelben mindig győzedelmeskedni tudjunk balsorsunk fölött, s hogy elviselhessük embertelen megpróbáltatásaink súlyát” – jelentette ki az alapító főszerkesztő, akinek gondolatvilágát tökéletesen tükrözte például Szekfű Gyula Valahol utat vesztettünk című magyarságtanulmánya, vagy Illyés Gyula cikksorozata a határon túli magyarságról.
Magyar Nemzet 80: A magunk útján | Magyar Hang
Élőnek vagy halottnak a születésnapját ünnepeljük? Mitől élő vagy halott egy újság? A hagyományai éltetik?
A szerző, Pethő Tibor 2007-től egészen a 2018-as bezárásig a Magyar Nemzet újságírója volt; az előzményekről családi visszaemlékezésekből, közös beszélgetésekből értesült, mondhatni, első kézből. És ez, a családi hagyományok, a polgári értékrend valamint a Magyar Nemzet mindennapjaiért érzett felelősség érződik a könyv valamennyi oldalán. Mert a mai politikai helyzetet ismerve talán tényleg a napilap XXI. századi története az, ami az olvasó számára elsősorban érdekes lehet, és a legtöbben arra kíváncsiak, hogy a végjátékot, a nyolc évtized utolsó nyolc esztendejét miként látja az alapító dédunokája. Azt az időszakot, amelyről mindenkinek van véleménye, és amely ma már arról szól, vajon melyik korszak Magyar Nemzete az igazi, valamint ki a szellemi örököse a több mint fél esztendeje bezárt napilapnak.
Sokan feltették a kérdést, mennyire lehet távolságtartó és objektív a Magyar Nemzet lezárt 80 éves történetének feldolgozása, ha arra a lap alapítójának dédunokája, az a Pethő Tibor vállalkozik, aki a 2015-ös legutóbbi nagy váltáskor a maradás mellett döntött. Nos, aki kezébe veszi a kötetet, és képessé válik egy közös időutazásra a szerzővel együtt, az az utolsó karakter után rájön, Pethő Tibor megoldotta ezt a kényes feladatot. Legalábbis mindenképpen törekedett erre.
Szerető Szabolcs először a G-napról | Magyar Hang
Mi is történt 2015. február 6-án, illetve utána?
A Magyar Nemzet fekete-fehér címsora – amely így vagy úgy az utóbbi idők egyik meghatározó jelképévé vált – ma nemcsak az újságpiacról hiányzik, hanem azoknak az olvasóknak is, akik a polgári világról a polgári szemléleten keresztül akartak híreket kapni. A lapról szóló könyv nem csupán bemutatja az elmúlt nyolcvan esztendő intellektuális folyamatait, magában hordozza e nyolc évtized minden erényét és fájdalmát. Igazi tükröt állít egészen a közelmúltig, az elmúlásig.
Pethő Tibor: A Magyar Nemzet története – 1938-2018. Jaffa Kiadó, 2018. 4490 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
