József Attila születésnapjának előestéjén, április 10-én a budapesti Empathy Cafe & Bistro adott otthont a Jelenkor ingyenes költészet napi programjának. Itt mutatták be a Salvatore Quasimodo-díjas Falcsik Mari Az igazi idő, Szabó Imola Julianna Lakása van bennem, Dékány Dávid Dolgok C-hez és Kerber Balázs Conquest című versesköteteit. Az esten Pion István költő, slammer beszélgetett a kiadó friss kötetes szerzőivel, a versekből Kiss Diána Magdolna olvasott fel.
Szerteágazó látásmód jellemzi ezeket a költőket, nagyon más hangvételű kötetek kerültek ki a kezük alól. Dékány Dávid személyes líráját alapvetően a szerelem határozza meg, hétköznapi, közérthető nyelven ír érzéseiről. Verseinek címzettje első olvasatban C, aki lehet akár egy személy, de ha jobban megvizsgáljuk, rájövünk, a természet állandó értéke. A szerkesztői ajánló szerint C a magyar nyelv hetedik személyes névmása, a többes szám első személy következménye. A matematikában a C a komplex számok halmazát jelöli, amely magában foglalja a valós számok halmazán nem értelmezhető számokat is.
Kerber Balázs második kötetében a mitikus és a digitális világ találkozásából, a stratégiai játékok motívumának segítségével egy külön univerzum születik.
„Valami mást álmodok én – vagy keresek – / mint ami ez az éles peremű fémdoboz / ez a „ma” amiről nem tudod: mérgező / konzerv vagy robbanószerkezet / nem nyughatatlanság ez: ismerem / a békét sokkal jobban mintsem kiegyezzek / a magukat zajosan kellető fenyegetőn / villogtató bádog kényszerekkel” – írja Falcsik Mari, akinek hatodik, most megjelent verseskötete az elmúlt egy évtized poétikai leltára. Az út a szubjektív tapasztalattól a közösségi múltat faggató epikus jellegű darabokon át a gondolati költészetig vezet.
Egy kisgyermek érzékenységét és gondolkodásmódját mentik át a felnőttkorba Szabó Imola Julianna vallomásai. Az élet nagy pillanatairól, születésről, halálról, anyaságról, érzelmi kapcsolatokról. A költő maga készítette kötete grafikáit, ezek közül hármat még az est előtt árvereztek el, a befolyt összeget – 65 500 forintot – a kisvárdai Van Esély Alapítványnak ajánlották fel; a szervezet otthontalan embereknek nyújt szakmai és lelki támogatást ahhoz, hogy megtalálják a hajléktalanságból kivezető utat.
Szabó Imola Julianna megállóként tekint legújabb kötetére, ezért döntött a jótékonyság mellett: „Nem szeretném soha elfelejteni, honnan jöttem és milyen volt esélytelennek érezni a »holnapot«. Nincs vagyonom, annyim van, amit alkotni tudok, amit a fantáziámmal és a két kezemmel létre tudok hozni. Lehet, hogy nem sok, de ezt szerettem volna felajánlani azoknak, akik még hisznek az integrációban, az empátiában és az emberségben, azoknak, akik még reménykednek egy másik élet lehetőségében” – vallja a költő.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!
