Amikor már hozzászoktunk a hó nélküli telekhez – Klímaszorongás északi módra

A finn írónő, Elina Hirvonen Elfogy az idő című művét az igencsak aktuális klímaváltozás és az a miatti szorongás ihlette. Művében nagyon időszerű kérdésekkel szembesíti az olvasót.

„Egyiptomban, Líbiában és Szíriában olyan régóta háborúznak, hogy már senki sem emlékszik, hogyan kezdődött az egész, a malária úgy elterjedt Görögországban, hogy a turisták már nem utaznak oda, Spanyolország fiataljainak fele Argentínába és Chilébe költözött, Svédország miniszterelnöke pedig egykori szkinhed. Európában az emberek fele már nem szavaz a választásokon. (…) Hozzászoktunk a hó nélküli telekhez, a végtelen esőzésekhez és a meglepő erejű áradásokhoz. Hozzászoktunk az egyik európai országból a másikba átjáró menekültekhez és ahhoz, hogy az új lakóterületeket falakkal veszik körül” – ha komolyabban bele gondolunk, nem kell sok idő ahhoz, hogy ezek a felvetések akár valósággá váljanak. A mi saját valóságunkká.

Megkerülhetetlen témáról van szó (amelynek fenyegető voltát a világ országainak vezetői közül sokan mégsem veszik komolyan), de mindezt egy családi kamaradrámába ágyazza Hirvonen, ezzel mintegy súlytalanná téve saját teóriáját. A huszonéves Aslak Anttila egy zöldpolitikát támogató szervezet elvakult támogatója, aki meg van arról győződve, hogy az emberek passzivitásukkal, élősködésükkel talán még nagyobb kárt okoznak a Földnek, mint amikor valóban szennyezik. Kiábrándultságában a terrorizmusban, az emberiség elpusztításában látja a Föld megmentéséért folytatott harc egyedüli megoldását. Aslak egyik nap Helsinkiben egy ház tetejéről válogatás nélkül lövöldözi le puskájával a véletlenszerűen kiválasztott, gyanútlan járókelőket. Tettére, miszerint csak így lehet megakadályozni egy totális környezeti katasztrófát, Nietzschére és Michel Serres filozófusra hivatkozva ad megalapozottnak hitt magyarázatot.

A jelenben játszódó történet három szereplő, a merénylő, annak édesanyja és lánytestvére szemszögéből rajzolódik ki. A fiatal terrorista a környezetvédelem iránt minden szempontból elkötelezett családban nő fel, édesapja környezettudatos építész, anyja egyetemi oktatóként a klímakatasztrófával foglalkozik, míg nővére a szomáliai Mogadishuban egy humanitárius szervezet munkatársaként próbál segíteni az egyre kilátástalanabb helyzetbe került rászorulókon. Hirvonen múlt és jelen között ugrálva fejti fel, milyen okok vezethettek el Aslak ép ésszel felfoghatatlan tettéig. A szálak egészen édesanyja gyerekkoráig érnek, az akkor kapott sebek döntések sorát befolyásolták az egész család életében.

Hirvonen könyve fontos mű lehetne, de a klímaszorongáson kívül túl sok témát vet fel – gyermekvállalás kérdése, anyai felelősség, kamaszkori depresszió, internetes zaklatás, online közösségek egyénre gyakorolt hatása –, a bőség azonban nem eredményez kellő mennyiségű megoldást, sokkal inkább széttördeli a szöveget. 

Elina Hirvonen: Elfogy az idő. Ford.: Szécsi Noémi. Magvető Kiadó, 2019. 3499 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/32. számában jelent meg, 2019. augusztus 9-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/32. számban? Itt megnézheti!