Egy zseni univerzuma: miként lett Einstein a világ legnagyobb hatású tudósává?

Egy zseni univerzuma: miként lett Einstein a világ legnagyobb hatású tudósává?

Walter Isaacson: Einstein

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Torzonborz haj, zsivány tekintet, kusza bajuszpamacs – ha tételeit nem is sokan értik, arcképét és szállóigévé vált mondatait annál többen ismerik. Albert Einstein ikonikus figura, de nem csak mint elméleti fizikus, hanem mint karakter, Che Guevara mellett az ő arcképével adják el a  legtöbb pólót a  világon. A XX. század legnagyobb tudósának életét mégsem ismerjük igazán. Ennek járt utána Walter Isaacson is, aki a zseni feljegyzéseit, kollégáinak, pályatársainak, barátainak visszaemlékezéseit felhasználva teremtette meg szubjektív Einstein-portréját, ami nem is állhat oly távol a valóságtól.

Isaacson az 1950-ben alapított nonprofit környezetvédelmi-gazdasági szervezet, az Aspen Intézet egykori igazgatója volt, korábban a Time főszerkesztői és a CNN vezérigazgatói feladatait látta el. Több sikeres biográfiát is jegyez az Einstein-köteten kívül: Henry Kissinger és Benjamin Franklin életrajza mellett ő írta meg a számítástechnika egyik legfontosabb úttörője, Steve Jobs evangéliumát, ráadásul az Apple-vezér saját kérésére. A  2011-ben, 19 nappal Jobs halála után megjelent könyv világszenzáció lett, minden eladási rekordot megdöntött abban az évben az életrajzi kategóriában, 2015-ben pedig Danny Boyle rendezett belőle filmet Michael Fassbender főszereplésével.

Bár ekkora port nem kavart Einstein biográfiája, mégis jelentős munkáról van szó. Az eredetileg 2007-ben megjelent vaskos, enciklopédikus jellegű írás a Nobel-díjas fizikus magánlevelezéséből kiindulva fejti fel, miként vált egy fiatal, kétségekkel teli szabadalmi ügyintéző a világ legnagyobb hatású tudósává, aki élete végéig megmaradt nonkonformistának. Élete nem szólt másról, mint a kreativitás és a szabadság kereséséről: „Einstein világlátását néhány képletben meg lehet határozni. A  kreativitáshoz az kell, hogy az ember képes legyen a nonkonformizmusra. Ehhez szabad elmékre és szabad szellemekre van szükség, amihez pedig a »tolerancia szelleme« kell. A tolerancia alapja pedig az alázat – az a hit, hogy senkinek nincs joga a  saját gondolkodását rákényszeríteni másokra.” Isaacson könyve nemcsak arra ad lehetőséget, hogy magát Einsteint jobban megismerhessük, de akár az általa felállított tételek megértéséhez is közelebb kerülhetünk.

Walter Isaacson: Einstein (Ford.: Bujdosó István) Helikon Kiadó, 2019. 5999 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/48. számában jelent meg november 29-én!