Ki ne hallott volna már azokról a titokzatos készülékekről, amelyek segítségével megtudhatjuk, mire is gondol pontosan az illető, akinek az agyát vizsgáljuk! A sci-fi irodalom gyakori témája ez, ami talán nem is áll olyan távol a valóságtól. Mostanra ugyanis már számos olyan technológia létezik, amely segítségével napjainkra meglehetősen közel kerültünk a gondolatolvasáshoz.
Kiemelkedik ezek közül az MRI (mágnesesmagrezonancia-képalkotás), amely biztonságos és rugalmas természetének köszönhetően vált a legelterjedtebb agyi képalkotó eszközzé. Míg a strukturális MRI – amely az agyszövet felépítését vizsgálja különböző szempontok alapján – rendkívül hasznos az agy betegségeinek felderítésekor, továbbá akkor, amikor fel akarjuk mérni az emberi egyedek különböző agyterületeinek mérete és formája között mutatkozó különbségeket, ez a vizsgálati módszer nem sokat árul el arról, hogyan működik az agy.
Mostanra azonban már létezik funkcionális MRI is, amely akkor született meg, amikor a kutatók rájöttek, hogy az MRI-vel kimutathatják az agyi aktivitás lenyomatát, mivel az hatással van a véroxigénszintre. Ez pedig óriási lehetőségeket teremtett az idegtudomány kutatói számára, hogy biztonságos körülmények között tanulmányozhassák az emberi agyat működés közben, amely segít az agyunk által végzett számos pszichés funkció megértésében. Így némely esetben – az agy működésébe nyert bepillantással – a funkcionális MRI arra is lehetőséget ad, hogy megmérhessük, amit a vizsgált személy éppen tapasztal vagy gondol például egy adott feladat elvégzése vagy akár pihenés közben. Ezt pedig már okkal nevezhetnénk gondolatolvasásnak is, hiszen ezáltal éppen az agy működését dekódoljuk.
E kérdéskört járja körül Russel A. Poldrack, a Stanford Egyetem pszichológia tanszékének professzora, aki nemrég magyarul is megjelent, Az új gondolatolvasók című könyvében átfogóan mutatja be az agyi képalkotás lehetőségeit és korlátait. Ám a szerző nem marad meg a tudományos eredmények bemutatásánál, ennél jóval mélyebb kérdések megválaszolására is kísérletet tesz. Ha a gondolkodás csupán az MRI segítségével megjeleníthető biológiai funkció, akkor hová lesz az emberi tudat misztériuma? Ha döntéseink pusztán az agyunk által végzett számítások eredményei, akkor hogyan lehetünk mi magunk felelősek azokért? Vajon a függőség az agy betegsége, az önkontroll hiánya, esetleg mindkettő? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy az agyi képalkotást marketingszakemberek arra használják, hogy az eddiginél is hatékonyabban adják el termékeiket vagy szolgáltatásaikat?
Ám Poldrack könyve nem csak azért kiemelkedő, mert segítségével bepillantást nyerhetünk a gondolatolvasás jelenlegi technológiai helyzetébe és jövőbeni perspektíváiba. Legalább ennyire fontos, hogy jobban megismerhetjük vele a legösszetettebb emberi szerv, az agy működését, amely ugyan testtömegünk csupán 2 százalékát teszi ki, mégis lehetővé tette, hogy intelligens, alkotó és kreatív lénnyé válhassunk.
Russel A. Poldrack: Az új gondolatolvasók. Pallas Athéné Kiadó, 2019. 3499 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!
