Ma minden eddiginél gyakoribbak az olyan idegi alapú betegségek, mint a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavara, a borderline személyiségzavar vagy a kiégés. Ezek pedig már nem fertőzések, hanem összeomlások, és nem az immunológiailag külsődleges negatív tényezők, hanem éppen a pozitivitás túltengése váltja ki őket. Mindez ingerek, információk és impulzusok dömpingjeként nyilvánul meg, amivel egyszerűen nem tud mit kezdeni a szervezetünk.
Tovább rontja a helyzetet, hogy abban az illúzióban élünk, hogy szabadok vagyunk. Hiszen ma mégsem Foucault szegényházakból, bolondok házából, börtönökből, kaszárnyákból és gyárakból álló fegyelmező társadalmában élünk. E helyett egy egészen más világba léptünk, amely sokkal inkább fitneszszalonokból, irodaházakból, bankokból, repülőterekből, bevásárlóközpontokból és genetikai laborokból áll. Itt már nem a fegyelmen, hanem a teljesítményelven van a hangsúly, amelyet nemcsak motivációs trénereink és menedzsereink táplálnak belénk, hanem az egész külvilág, amely szerint a boldogság titka a siker, amiért mindent fel kell áldoznunk. Ekképpen a „boldogság” szó mostanra semmi mást nem jelent, mint egy primitív motivációs eszközt a vállalat profitmaximalizálásának érdekében.
Így mostanra az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott – figyelmeztet Byung-Chul Han dél-koreai születésű svájci filozófus nemrég magyarul is megjelent, A kiégés társadalma című könyvében. A szerző szerint a teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerré változtatta. De mi történik akkor, amikor az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már nem csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása önkizsákmányolás formájában jelenik meg, amelyben aztán önként hajszoljuk magunkat a teljes kiégésig, ami elkerülhetetlenül bekövetkezik ebben a társadalomban.
Byung-Chul Han azonban nemcsak tűpontos elemzését adja a mai túlhajszolt társadalomnak, hanem megoldást is kínál arra, hogyan kerülhetjük el a teljesítményhajszából fakadó betegségeket. Mindehhez a mélyreható unalom, a szemlélődő figyelem vagy akár az inspiráló fáradtság nyújthat segítséget, amellyel nem csak elkerülhetjük a kiégést, hanem egy harmonikus, valóban értékes élet alapjait is megvethetjük.
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma. Ford.: Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes. Typotex Kiadó, 2019. 2200 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/1. számában jelent meg január 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/1. számban? Itt megnézheti!
