HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kivágott eperfák, szerb turbófolk és Tito, a tökéletes vezető

Szerző: | 2020. május 27., 05:30 | Könyvesház

A szabadkai Raichle-palota 1971-ben (Fotó: Fortepan/Varga János)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Van Végel László legutóbbi könyvében, mindjárt az elején egy jelenet, amely gyomorszájon vágja az olvasót. A szerző felidézi, 2015-ben hogyan ment el a falujába megkeresni az utcát, amelyben szülőháza állt. „Számtalanszor nekiveselkedtem, hogy megkeressem a szülőházam, úgy véltem, leginkább a szántóföldek előtti utolsó ház emlékeztetett rá” – írja Végel. A házból félmeztelen férfi lép ki olajfoltos nadrágban, és amikor rájön, hogy az író nem a szemközt lakó favágót keresi, gyanakodni kezd, majd kifejezetten ellenséges lesz. Csak nem villanyóra-leolvasó a jól öltözött idegen? Netán az adóhatóságtól jött? Miközben az utcát betöltik az ablakok mögött álló rádiókból áradó szerb turbófolk hangjai, Végel rezignáltan állapítja meg, hogy a vajdasági kertekhez hajdan szervesen hozzátartozó eperfákat mára fenyőfák váltották fel, ő pedig „betolakodó lett” saját szülőháza helyszínén.

A Temetetlen múltunk három gyökerét vesztett generáció életének krónikája. Olyan vajdasági magyaroké, akiket nem mindig hazaszeretetük tartott szülőföldjükön. A plebejus magyaroké, akiknek sem Trianon, sem a második világháború végén zajló szerb öldöklés idején nem állt módjukban elmenekülni. Kénytelen-kelletlen maradtak, és – mit tehettek volna – csendben alkalmazkodtak a fennálló rendhez.

Maga Végel is abba nőtt bele, hogy Jugoszlávia eszményi államalakulat, Tito marsall pedig minden jugoszláv apja, a tökéletes vezető. Miután feleszmélt, szembe kellett néznie azzal, hogy szülei és nagyszülei nemzedéke min ment keresztül. Ezt a szembenézést nem spórolja meg az olvasónak sem – és mivel Végel flottul tudósít még a legsúlyosabb dolgokról is, a Délvidékünk történetével való konfrontáció nekünk sem lesz kellemes.


HIRDETÉS

Bár maga a történet csöppet sem mulatságos, és még véletlenül sem zárul happy enddel, Végel könyvére nem komorság, pláne nem pátosz jellemző. A szerző iróniája, remek meglátásai nemegyszer mosolyt is csalnak az arcunkra. Például amikor Todorral, a kommunizmusban helyét nem lelő, Szocialista Madonna-sorozatát újvidéki prostituáltak portréiból összeállító festővel folytatott beszélgetéseit idézi fel az 1950-es évek végéről. A tizenhét éves fiú ámulattal hallgatja a cinikus művész eszmefuttatásait.

Egyebek közt azt, amikor Todor a hivatásos örömlányok és az új rend elvtársnői közötti különbségeket boncolgatja. „A legtöbben azonban okosan választanak férjet, és hűséges családanyák lesznek – mondja a »szebbik életet« abbahagyó szajhákról –, példát vehetne róluk bármelyik kispolgári elvtársnő, aki időnként átengedi magát a párttitkárnak, csak úgy, egy kis elvtársi kaland vagy a karrier kedvéért, csakhogy a kommunisták nem tudnak szeretkezni, csak bagzani, ezt gyakorolták az erdőben.”

Végel László életregénye tanulságos történelemkönyv huszadik századunk abszurditásairól.

Végel László: Temetetlen múltunk. Noran Libro Kiadó, 2019. 3590 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg március 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/10. számban? Itt megnézheti!

Címkék: irodalom, Jugoszlávia, Trianon, Vajdaság, Végel László


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest