Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Innen szép nyerni

Szerző: | 2020. december 02., 05:45 | Könyvesház

Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe (Fotó: Magvető Kiadó Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A (fiatal) női irodalom olvasásakor szokás kitérni rá, hogy az új században a férfiak legalább olyan bizonytalanok lehetnek azt illetően, mit is várnak tőlük. Hogyan legyenek egyszerre magabiztosak és érzékenyek, feministák és előzékenyek, erőt sugárzók, de nem erőszakosan törtetők? A kőkemény versenyszellem belefér még? A küzdés, hogy kitűnjünk, és mi legyünk a legjobbak? Hogy nevet szerezzünk, pénzt és státuszt, elismerést váltva ki a másik nem képviselői közt?

HIRDETÉS - AIP

Ha akarjuk, ha nem, ez bennünk van – mutatják Purosz Leonidasz legutóbbi kötetének versei. Szégyenlős beismerésvágy találkozik itt büszke helyköveteléssel, férfias nagyotmondással, mindez mégsem bántóan ellentmondásossá, inkább szerethetően esendővé teszi az összképet.

HIRDETÉS - AIP

Péntek Imre fiatalkori versei ugranak be, azok magabiztosságával és öniróniájával: „nyájas íróasztalok sem társalogtak miattam, / jeles személyiség sem jött hozzám hívatlan, / a fönti rokonok sem intézték dolgomat, / nem nyílt nekem soha sem mellék, sem pótrovat; / joggal tölthet el a csökönyös büszkeség: / saját erőmből váltam senkivé.” Mindez Purosznál így néz ki: „Rég tapasztalt izgalom vesz erőt rajtam: / átlátszó, tiszta vágyom lenni, / nem hagyni semmilyen nyomot. / Akik nyíltan búcsút vettek, / végül mind köztünk maradtak. / Színpadra állok. / Az eltűnés valódi gesztusa / a teljes érdektelenség.”

Vagy Pénteknél: „Egyre kevesebbet kaphatok, / s egyre többet kívánok. / Már nem érem be simogatásokkal, / az odaadás és becézés mozdulataival, / akit kiszemelek, / az egész testével cirógasson, / találjon ki olyan gyöngédséget, / amilyen nincs is”. És megint az Egy férfi sosem hagyja félbe szerzőjénél: „Egy házibuli végén könyörögtem neked: / csak akkor szeress, ha zseninek tartasz.”

Egyszerre látni, hogy a színpad sokszor csak illúzió, a küzdés a figyelemmorzsákért pedig parodisztikus, mégis egy duplacsavarral, de vállalni a megmérettetést: úgy tűnik, az évtizedekkel ezelőtti minták ma is élnek. Persze, a ’96-os születésű költőnél még keresetlenebb őszinteséggel, önmegalázóbb szókimondással találkozunk. Mégis valahogy akként, ahogy a XX. század második felében eszmélő értelmiségi férfi is felismerhette önnön határait, és ennek ellenére csillapíthatatlannak tűnő küzdésvágyát.

A látszólagos őszinteség mellett viszont kicsit hiányzik az a fajta humor, amellyel Péntek visszarángatott a hétköznapok szöszmötöléseihez. Hiába mondja ki Purosz Leonidasz, hogy szerepet játszik, a folyamatos pózban maradás fárasztja az olvasót. Nem kell még akkor is a generációk harcán morfondírozni, miközben az ember leolvasztja a hűtőt, és jó néha csak simán a villamos után, nem pedig a mindent eldöntő fellépésre rohanni. Igaz, a költő nem tagadja, hogy amit látunk, sokszor csak éretlen magamutogatás, szenvelgés és sebnyalogatás. De attól még, hogy bevallunk valamit, nem tesszük rögtön helyénvalóvá. Ez persze megint csak általánosabb férfiproblémának tetszik: a költő nemcsak színészként, de demonstrációs alanyként is érdekessé válik. Innen szép nyerni.

Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe. Magvető, 2019. 1999 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/24. számában jelent meg június 12-én.

Címkék: Egy férfi sosem hagyja félbe, irodalom, költészet, könyv, Magvető, Péntek Imre, Purosz Leonidasz, vers


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – durvuló közbeszéd – és hol van még a gödör alja

Pin It on Pinterest