Zsuffa Tünde korábbi regényeit kémek, besúgók, újságírók és korrupt politikusok karaktereivel népesítette be, hatodik könyvében, Az Ég tartja a Földet címűben azonban nyolc évszázadot utazott vissza az időben, hogy megírja Árpád-házi Szent Erzsébet történetét a saját szemüvegén keresztül. Az íróval beszélgettünk a regény megszületésének nehézségeiről, párhuzamokról és arról, hogy mit üzen egy XXI. századi modern nőnek egy XIII. századi szent élete.
– Korábban Zsuffa Tünde regényeinek történetei legfeljebb a közelmúltig kalandoztak el, legújabb regényében, Az Ég tartja a Földet címűben ellenben egy XIII. századi történetet mesél el. Mi ez a visszautazás az időben?
– 2020 januárjában érkezett egy felkérés, hogy írjak forgatókönyvet egy Szent Erzsébetről szóló színdarabhoz. Elutasítottam, mert azt éreztem, hogy semmi keresnivalóm a középkorban, hiszen nincsenek kémek, besúgók, nincsenek újságírók, nincsenek korrupt politikusok, nincsen menekültválság. Eddig erről szóltak a regényeim. Majd néhány hónap elteltével még valaki megkeresett, hogy egy Szent Erzsébetről szóló rajzfilmhez írjak forgatókönyvet. Ám erre is nemet mondtam. Abban a pillanatban, amikor kiejtettem ezt a választ, belém hasított: de érdekes, hogy minduntalan megtalál engem ez a téma!
– Hogy kezdett el mégis a Szent Erzsébet-történettel foglalkozni?
– Aztán a tavaszi karanténban elkezdtem dolgozni A hírek rabjai című politikai krimim folytatásán. Jó ötletnek tűnt, hogy a menekültválság után jöhet a világjárvány izgalmas összeesküvés-elméletekkel, korrupcióval. Ám Szent Erzsébet csak nem ment ki a fejemből, főleg, hogy a felkéréseket megerősítették. Szörnyű helyzetbe kerültem, hiszen azt erősítették bennem, hogy képes vagyok bemutatni az Árpád-házi királylány történetét, úgy, hogy hű vagyok a történelemhez, de mégis modern köntösbe öltöztetem. Túl nagy elvárásokat támasztottak velem szemben.
Egy nap aztán olvasni kezdtem Erzsébetről, ezzel esélyt adva „kettőnknek”. Minél több időt időztem a középkorban, annál élénkebben jött fel bennem a múlt, a gyerekkorom. Láttam magam előtt az álmodozó kislányt, aki én voltam és láttam a gondolatait is. Mi lett belőlem, te jó ég! – futott végig rajtam. Valószínűleg, mint minden felnőttből: nem merjük a valódi énünket mutatni, nehogy sebezhetővé váljunk. Íróként bátran beleálltam a XX. és XXI. század kényes kérdéseibe, nem riadtam vissza a tabu témáktól és kendőzetlen őszinteséggel beszéltem olyanokról, amikről sokáig „nem lehetett” vagy nem illik. Úgy éreztem, hogy ezek a történetek illenek a provokatív, sokszor megosztó személyiségemhez. Ezért sem akartam hallani egy romantikus középkori történetről. Az igazság pillanata sújtott le rám, amikor láttam magam kislányként. Eleven, sőt kimondottan egy vad gyerek voltam, de álmaimban királylány akartam lenni és királylányokat rajzolgattam és színes történeteket szövögettem. Tehát valahol mélyen már megágyaztam Erzsébet történetét…
– Na jó, de ahhoz, hogy elkészüljön egy regény, az kevés egy írónak, hogy gyerekkorában erről álmodozik.
– Azt, amit gyerekkoromban megálmodtam, azt felnőttkorban valósítottam meg. Kimondtam már nyolcévesen, hogy író akarok lenni, de ezt a romantikus lelkületet az életem folyamán elnyomtam magamban, mert nem akartam lányregényeket írni. Milyen butaság már ez, hiszen a kettő nem függ össze! A bezártság, a furcsa élethelyzet szembesített a múlt ábrándjaival. Isteni jelként éltem ezt meg, többször éreztem írás közben, hogy fentről kapom az ihletet, az üzeneteket. Erre utal a regény címe is. Az égiek nélkül nem sokra mennénk, mi földiek.
– Kevés az, hogy van affinitása, meg a gyerekkorból visszajönnek ezek az emlékek. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen középkori témájú regény megírásához rengeteget kell utánaolvasni.
– Persze, féltem is a kutatómunkától. Nem ismertem a középkor világát, fogalmam sem volt, milyen ruhát viseltek a XIII. században, hol éltek az emberek, milyen bútorok voltak, mivel ettek, mit ettek, hogyan nézett ki egy vár, egy falu, egy város. Még az ablaknak sem volt akkoriban üvege, annak is pontosan utána kellett néznem, hogy eső ellen milyen hártyát, vékony állatbőrt tettek a keretre. Hónapokon keresztül Szent Erzsébettel és a körülötte élőkkel keltem és feküdtem, mindent elolvastam, ami a kezem közé került, dokumentumfilmeket néztem különböző nyelveken. Kezdetben zavart, hogy már annyi infót összeszedtem a témához, hogy a tudás blokkolta a képzeletem szárnyalását.
– Mennyire hű a történelemhez ez a regény, avagy mennyire vannak benne hozzáadott jelenetek, hozzáadott karakterek?
– Adva volt a világ leghíresebb magyar szentje. Erzsébet történetét és korát mindenki ismeri valamilyen szinten, az alaphoz tehát nem nyúlhattam, de azt megtehettem, hogy új megvilágítást adjak és bizonyos szempontból másként láttassak valamit, ahogy sokan gondolják. Tehát máshova tettem a súlypontokat. Nézzünk egy-két példát: II. András magyar királyt és fiát, IV. Bélát nem kell bemutatni, de mondjuk a kapcsolatukat, a vitáikat már igen. Azt is mindenki tudja, hogy Erzsébet édesanyját, Gertrúdot megölték, de az már kevesek előtt ismert, hogy gyermeke, Béla végignézte a gyilkosságot és ez egy életen át kísértette, iszonyú lelki terhet viselt. Aztán arra is nagy hangsúlyt teszek, hogy bemutassam a dorbézoló magyar főurak ténykedéseit, akiknek nem számít sem a király, sem az ország, csak a hatalom, a vagyon és az önös érdekek. Tehát nemcsak Erzsébet jótetteit, látomásait, hitének erejét, csodáit mutatom be, hanem az apja udvarában élők gyarlóságait is, amelyek az értékek mellett szintén kortalanok. Ilyen a bosszúszomj, a kicsinyesség, a kapzsiság, a harácsolás vagy akár a gyávaság. A regényben élesen szembeállítom a jót a rosszal, a szeretetet a gyűlölettel, az önzőséget az önzetlenséggel, a hitet az Isten nélküli élettel.
– Jól gondolom, ha azt mondom, hogy ön női író abban az értelemben, hogy női karakterek a főszereplői, hogy a nőiség és a nők gondolatai a karaktereiben is központi szerepet töltenek be a regényekben?
– Idáig így volt, női szemmel láttattam a világot. Ebben a regényben viszont előléptek a férfiak. Nem feltétlenül azért, mert a középkor a férfiak társadalma volt. Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szól a történet, de mégsem az ő szemszögéből írtam. Kivételesen most nem a főszereplő bőrébe bújtam, hanem valaki máséba, leginkább Walter lovagéba. Őt a krónikák is jegyzik, tehát létezett. Tudjuk róla, hogy II. András rábízta négyéves kislányát, mikor a türingiai udvarba küldte, de felbukkan Lajos gróf, Erzsébet férje mellett is a csatákban. Mivel róla olyan kevés az információ, így rákapaszkodtam, ő kellett nekem, úgy alakíthattam a személyiségét, mintha az én képzeletem szülötte lenne. Walter lovag a bátorság, a hűség, a bölcsesség megtestesítője. Ő az, aki mindent megmondhatott a királynak, még a hibáival is szembesíthette.
– Mit üzen egy 2021-es nőnek Szent Erzsébet élete, története?
– Azt, hogy a magyar királylány története nem elavult, alakjában egyesült a nő, az anya, a feleség, a politikai vezető, aki évekig a türingiai tartomány kormányzója volt férje távollétében. Nehéz helyzetben is képes volt a rábízottakért felelősséget vállalni és kiállni értük. Erzsébet üzenete a szeretet, a szolidaritás, a támogatás, az elesettek felkarolása, és azok visszavezetése a helyes útra, akik letértek onnan. A szentnek nem volt könnyű élete: gyerekként elszakadt a hazájától, a szeretteitől, a magyar nyelvi környezettől. Idegenként, gyanakvással tekintettek rá, de amikor tettekkel bizonyíthatott, lerombolta az előítéleteket, megváltoztatta a környezetét és kivívta a megbecsülést. Számomra a legmegindítóbb jelenet a halála volt. Nem is az, hogy fiatalon halt meg, hanem ahogyan az történt. Százak álltak az ablaka előtt és imádkoztak a gyógyulásáért, azonban neki mennie kellett. Erzsébet utolsó óráiban újra a szülőföldjén járt, a magyar vidéket látta és hallotta egykori dajkájának a hangját. A szent már nem beszélt magyarul, mégis az anyanyelvén énekelte az altatódalt. Visszahoztam az Árpád-házi királylányt közénk, jelezve, ő a miénk, nem adjuk! Mennyi ősünk hunyta le a szemét örökre ehhez hasonlóan idegenben: szívében hazaszeretettel, lelkében végtelen hittel!
Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Földet, Antologia Kiadó, 3500 Ft
