Vannak olyan kérdések, amelyeket naponta kapnak meg a kozmológusok azoktól az emberektől, akiket érdekel világegyetemünk működése. Ilyen felvetés az, hogy mi is volt a „Nagy Bumm” előtt. A leggyakoribb válasz ilyenkor így hangzik: ennek a kérdésnek nincs értelme, hiszen ez hasonló felvetés ahhoz, mint hogy mi van az Északi-sarktól északra. A választ tudjuk: nincs ott semmi különös, ami onnan észak felé van, az csakis dél felé folytatódik. Ám ha mélyebben eltöprengünk ezen a kérdésen, igenis van értelme, mert rávilágít arra, hogy az emberek nemrégiben még a teret és az időt az univerzumtól független létezőnek tekintették, amiről mostanra bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Ma már széles körű konszenzus övezi azt az elméletet, amely szerint a tér az ősrobbanással jött létre, akkor még teljesen összegömbölyödve, amely „szétgömbölyödését” az idővel mérjük.
Ám a világ működésével kapcsolatban olyan kérdések is vannak, amelyeket szinte soha nem teszünk fel, annyira evidensnek érezzük a választ. Ilyen az, hogy mi is az a gravitáció. Hiszen már mindannyian megtanultuk az általános iskolában: az univerzumunkban minden létező égitest és tárgy vonzza egymást, ez az erő a tömeg nagyságával nő és a távolság négyzetével csökken.
Ám ha belegondolunk, ezzel az eredeti kérdést korántsem válaszoltuk meg, csak továbbiakat vetettünk fel, amelyek egyre nyugtalanítóbbá válnak. Maguk a fizikusok is így jártak. Isaac Newton például nem annyira erőnek tartotta a gravitációt, inkább valami olyan rejtélyes dolognak, ami a téren keresztül hat. De Albert Einstein sem tekintette erőnek a gravitációt, a huszadik század legnagyobb fizikusa inkább valami olyan rejtélyes dolognak látta, ami a térhez tartozik.
Ennek a kérdésnek járt utána Richard Panek nemrég magyarul is megjelent Mi a baj a gravitációval? című könyvében, amelyben a szerző betekintést nyújt a gravitáció világába. Így könyvében megvizsgálja azon mítoszainkat, amelyeket azért mondogatunk magunknak, hogy segítsenek megtalálni univerzumbéli létünk értelmét. Mindemellett betekintést kaphatunk abba is, hogyan próbált Arisztotelész, Newton, Einstein – és még sok más tudós – a végére járni, mi is lehet ez a titokzatos erő. De a műből megtudhatjuk azt is, hogy mit okoz még a gravitáció azon túl, amit a hétköznapjainkban megtapasztalunk. Ahogy azt is, hogy az utóbbi néhány évszázadban miért fogadunk el olyan abszurdumokat, mint az idő és a tér torzulásait, a fekete lyukakat vagy akár az ősrobbanást.
Nagy erénye a műnek, hogy mindvégig jelzi azokat a nyitott kérdéseket, amelyekre eddig nem sikerült választ találnia a fizikának a gravitációval kapcsolatban. A könyv legfőbb érdeme azonban kétségtelenül az, hogy arra tanít, bátran tegyünk fel kérdéseket olyan dolgokról is, amelyek eddig nyilvánvalónak tűntek. Sokszor ugyanis éppen ezek a kérdések vezetnek el ahhoz, hogy betekintsünk a valóságnak abba a csodálatos birodalmába, amely messze túlmutat bármilyen mesés világértelmezésen.
Richard Panek: Mi a baj a gravitációval? Ford: Nattán Balázs Scolar Kiadó, 2020. 3999 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/46. számában jelent meg.
