A felvilágosodás programnyilatkozata Immanuel Kant filozófustól származott: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. […] Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” Merj az értelmedre támaszkodni! Micsoda csatakiáltás! Ezt a felszólítást gyakrabban lehetne ismételgetni a mi korunkban is, amikor egyenlőségjel kerül a vélemény és a tudás közé, és amikor a vallási fundamentalizmus és az „alternatív tények” uralják a diskurzust – nem utolsósorban az éghajlattal kapcsolatban.
Jobb felütést nem is lehetne találni Marcus Rosenlund Az időjárás és a történelem című kötetéhez. A svéd anyanyelvű finn szerző munkája egy izgalmas kalauz abba a világba, amiről szerencsére egyre többet beszél a tudomány, ha a történelem menetéről, események értelmezéséről esik szó. Mind több szakmai publikáció világít rá, hogy az időjárás, a klimatikus hatások – így például egy vulkánkitörés – mennyire komoly szerepet játszottak és játszhatnak az emberi közösségek történetében. Ráadásul már akkor is, amikor arról nekünk, a bolygót manapság egyre inkább alakító fajnak fogalma sem volt róla.
Özönvíz, cunamik, áradások, felmelegedés, kis jégkorszak, éhínség és népvándorlások – Rosenlund az emberré válás kezdeteitől egészen napjainkig vezeti olvasóit. A tudományos-ismeretterjesztő rádiósként ismert szerző jól kamatoztatja „polgári szakmáját”, s a száraz fejtegetések helyett – már-már az északi mesemondók hagyományait idézve – játékos és izgalmas stílusban libbenti fel a fátylat nem egy olyan ok-okozati kapcsolatról, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy összefüggésben állhattak egymással.
Miért válhatott Amszterdam a Nyugat egyik legfontosabb kikötőjévé? Vajon miért nem tudtak gyökeret verni a vikingek az általuk valamikor 1000 táján felfedezett Amerikában? Mi történt a középkori skandináv hajósok grönlandi telepével? Tényleg az eső okozhatta Napóleon vesztét Waterloo mellett? A Dogger-föld eltűnése lehetett az észak Atlantisza? Megannyi kérdés, amire a kötet a tudomány és a kutatás mai állása szerint megpróbál felelni.
A szerző sokat kalandozik, de nem bombáz felesleges adatokkal. S jó arányérzékkel, mindig akkor talál vissza az adott fejezet fő csapásirányára, amikor azt érezni, ha tovább bóklászik, szétesik a mondandó. Rosenlund nem akarja magas lóról megmondani a tutit, hanem mindig a forrásanyagokra, kutatásokra alapozott lehetőségeket mutatja. A könyv méltó párja Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete című remek munkájának, azzal a megjegyzéssel, hogy Rosenlund történetei sokkal inkább játékosak, így akár – szülői együtt olvasással – kis iskolások számára is élvezetes olvasmány lehet.
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem. Ford.: Patat Bence. Cser Kiadó, 2021. 3995 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/7. számában jelent meg, február 12-én.
