Gyakran éri a közgazdaságtant az a kritika, hogy bár rengeteg matematikai modellt használ, mégis meglehetősen korlátozott az előrejelző képessége. És valóban: a közgazdászok olykor egy negyed- vagy fél-, olykor talán egész évet meg tudnak jósolni a gazdaságban, azonban gondosan kimunkált modelljeik rendre hajótörést szenvednek az olyan nagy megrázkódtatások előrejelzésénél, amilyen az 1929-es vagy éppen a 2008-as volt.
A kutatók ezért már jó ideje keresik azokat a rejtett paramétereket a gazdaságban, amelyek olykor felülírják a megfigyelt törvényszerűségeket. Egyesek már viszonylag korán felfigyeltek arra, hogy a társadalomban elterjedt pletykák, történetek, tévhitek szorosan kapcsolódnak a részvénypiac és a gazdasági helyzet alakulásához, illetve a nagyobb válságok kirobbanásához. Így például a pénzügyekhez kicsit sem konyító befektetők mesés sikereiről szóló történetek vírusszerűen terjedtek a nagy gazdasági világválság előtt.
Ennek a felismerése nyomán született meg később a narratív közgazdaságtan, amely szerint a válságok előrejelzéséhez és a piaci problémák hatékony kezeléséhez a vírus módjára terjedő, népszerű gazdasági történetek szisztematikus elemzésére van szükség.
Ezt a megközelítést foglalta most össze Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász Narratív közgazdaságtan című művében, amelyben a szerző amellett érvel, hogy a narratívák járványszerű terjedését be kellene építeni a gazdaságelméletbe. Ha ugyanis nem értjük meg a népszerű gazdasági történetek és tévhitek járványszerű terjedésének folyamatát, akkor soha nem érthetjük meg teljesen, hogyan és mitől változik meg a gazdaság szereplőinek viselkedése. Shiller ezért, miután bemutatja az alapfogalmakat, a narratív közgazdaságtan tételeit veszi sorra, amelyek irányt adhatnak a gazdasági narratívákkal kapcsolatos gondolatainknak, és segítenek megelőzni, hogy tévútra sodródjanak. Az emberek többségének például fogalma sincs arról, hogy léteznek bizonyos örökzöld narratívák, amelyek idővel átalakulnak, „mutálódnak”, amitől az egykor erős történetek új erőre kapnak. Ilyen az az elképzelés, hogy az ingatlanárak csak emelkedhetnek, ami szorosan kapcsolódik a tévében látott gazdag vállalkozók történeteihez, akik az olcsón megvett, felújított házakat jóval magasabb áron adják tovább.
A szerző a könyvében kilenc ilyen örökzöld narratívát mutat be, amelyekről már bebizonyították, hogy képesek befolyásolni fontos gazdasági döntéseket. Majd a mű arra a kérdésre keresi a választ, vajon hová juttatnak minket a narratívák napjainkban, illetve miféle jövőkutatás segíthetne, hogy még jobban megismerjük és megértsük őket.
Robert J. Shiller: Narratív közgazdaságtan. Ford.: Garamvölgyi Andrea. HVG Könyvek, 2020. 4900 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/9. számában jelent meg február 26-án.
