Hosszú időbe telt, míg rájöttem, amikor Kisvakondot rajzolom, voltaképpen magamat rajzolom. Ő az ideál, akinek lennem kéne. De nem érek fel hozzá – vallotta Zdenek Miler, aki meséje hősének olyan állatot keresett, amit az amerikaiak rajzfilmmágusa, Walt Disney még nem vitt vászonra. Így esett a választása erre a kártékony, de védett kis állatra. A legenda szerint egy vakondtúrásban megbotolva találta ki azt a kertésznadrágos figurát, amelyért nemcsak a vasfüggöny mögött, de sok nyugati országban is rajongtak a gyerekek. A Kisvakond nemzetközi sikere vélhetően nemcsak az alkotókat, de a csehszlovák felső vezetést is meglephette, hisz eredetileg olyan oktató és nevelő célzatú rajzfilmnek szánták ezeket a történeteket, amelyben Kisvakond és barátai a textilipar, a ruhagyártás működését mutatják meg a kicsiknek. Zdenek Miler azonban szimpla propagandafilmnél többet szeretett volna adni a gyerekeknek, egy barátokkal teli, szerethető világot, egy olyan mesét, ami megmutatja, hogyan is kéne élni.
Miller 1921. február 21-én született a bohémiai Kladnóban. Rajztehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, tudását később a prágai nemzeti grafikusképzőben fejlesztette tovább, majd a Képzőművészeti Főiskola diákja lett. Csehszlovákia német megszálláskor nem tudta tétlenül nézni a rombolást: részt vett a Jan Opletal halála miatti tiltakozásokban, amely egyetemek és főiskolák bezárásához vezetett. Ebben a kilátástalanságban is a rajz volt számára az egyetlen menedék, a koncentrációs tábort is csak úgy kerülhette el, hogy rajzfilmesként kezdett dolgozni. 1942-ben csatlakozott a zlíni Bat’a filmstúdió csapatához, majd 1945-től Európa máig egyik legismertebb filmstúdiójának frissen induló animációs részlegének, a Bratri v tritku stúdiónak lett a tagja, ahol a korszak számos jelentős rajzfilmes szakemberével dolgozhatott együtt, de itt készítette el első saját, felnőtteknek szóló animációját is. A milliomos, aki ellopta a Napot fennhéjázó és falánk figurája későbbi meséiben is vissza-visszatért.
Első állatos rajzfilmje 1953-ban egy baromfiudvarban játszódott, három évvel később pedig már megjelent a kék kertésznadrágos Kisvakond, aki rögtön elnyerte a Velencei Filmfesztivál Ezüst Oroszlánját. Ez az első rész, A vakond nadrágja az egyetlen epizód, amelyben a szereplők még beszélnek, vakond és barátai később már csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak, sóhajtoznak, nevetnek vagy sírnak, ezeket a hangokat Miler két lánya, Katerina és Barbora kölcsönözte a figuráknak. Noha a textilipart népszerűsítő propaganda gyanánt készültek Kisvakond történetei (elképesztően izgalmasak például a len tilolását bemutató jelenetek), Miler sokkal mélyebb üzeneteket is elrejtett meséjében. Gyakran szembesítette olvasóit és nézőit a társadalom hibáival, többek között például azzal, hogy az emberiség miként zsigereli ki a természetet, de az ezermester Kisvakond kreatív újrahasznosító ötletei miatt is igazán újszerűnek hatottak Miler meséi.
Kisvakond Vietnámtól Kubáig, Franciaországtól Japánig meghódította a világot, egyedül az Egyesült Államokban nem lett sikere. De talán nem is bánta, hisz rajta kívül talán egy mesefigura sem mondhatja el magáról, hogy eljutott a világűrbe is: plüss mása 2011-ben kéthetes űrutazást tett az amerikai Endeavour fedélzetén az egyik asztronauta, Andrew Feustel poggyászában. A Kisvakond a cseh filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett, a kalandjait 85 ország vásárolta meg, a sorozat utolsó, 60 résszel későbbi, ötperces része 2002-ben készült el A Kisvakond és a béka címmel.
Bár a legtöbben mesefigurái közül a vakondot ismerik, de Miler rajzolt mesét a tücsökről, egy kíváncsi kiskutyáról, egy kék cicáról, akit a mássága miatt csúfolnak, a világ leggazdagabb verebéről, aki végül rájön, hogy van fontosabb dolog is annál, hogy az összes mag az övé legyen, egy hernyóról meg egy kisfiúról, egy rajzolt lány és egy jégvirágherceg szerelméről, sőt egyszerű négyzetekről és háromszögekről is.
A Zdeněk Miler műveinek magyarországi kiadói jogait kezelő Móra Kiadó számos meglepetéssel, eseménnyel készül nemcsak a februári, születésnapi hónapban, de egész 2021-ben a jelenlegi és leendő Kisvakond-rajongóknak, akik elküldhetik kedvenc kisvakond könyvük, játékuk, relikviájuk képét a jatek [at] mora [dot] hu címre vagy üzenetben a Móra rajongói oldalán keresztül. Az összegyűjtött képekből a kiadó virtuális kiállítást szervez.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/8. számában jelent meg február 19-én.
