Közgazdaságtan hétköznapi problémákra

Közgazdaságtan hétköznapi problémákra

Tejvan Pettinger: Mit tenne Keynes?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mindenki találkozott már azzal a kihívással, hogy nem tudta eldönteni, inkább ajándékot vagy pénzt adjon szeretteinek karácsonykor. Habár ennek a kérdésnek látszólag nincs sok köze a racionalitáshoz, valójában nagyon is tudományos területről van szó. A közgazdászok már jó ideje felvetették, hogy az ajándékozás mindenképpen jóléti holtteherveszteségbe torkollik, amely akkor jelentkezik, ha az ajándékra több pénzt költünk, mint amennyire azt a megajándékozott értékelni fogja.

Csak egy példa: ha az ajándékba kapott élénkvörös pulóverünk sok pénzbe került, könnyen előfordulhat, hogy számunkra ez zérus hasznosságot fog nyújtani, sőt még az is előfordulhat, hogy negatív hasznosságot fog eredményezni, hiszen évekig a szekrényünkben kell még tárolni ezt a ruhadarabot. Ezért sok közgazdász úgy gondolkodik, hogy okosabb lenne készpénzt vagy ajándékutalványt adnunk karácsonyra, hiszen szeretteink tudják a legjobban, mire vágynak leginkább. Ilyen formában talán még bankjegyeket és utalványokat is felesleges cserélnünk: ennél jóval egyszerűbb, ha az egész karácsonyi ajándékozást egy takaros eredménykimutatás rubrikáiban végezzük el, amelybe mindenki bejegyzi az adni kívánt összeget. De nem minden közgazdász fogadja el ezt a hideg racionalitást. Egyesek szerint ha megvásárolunk és becsomagolunk egy tárgyat, azzal jelezzük, hogy fontos számunkra a megajándékozott. Azzal, hogy elegánsan csomagolt, drága parfümöt választunk édesanyánknak, remélve, hogy elnyeri tetszését, a szeretetünket fejezzük ki. ő talán nem ezt az illatot választotta volna, mégis boldoggá teszi a gesztus. És ezen a ponton már feltehetjük a kérdést: vajon édesanyánk jobban örülne egy tízezresnek?

Ezeket a hétköznapi dilemmákat gyűjtötte csokorba Tejvan Pettinger, az Oxfordi Egyetem professzora Mit tenne Keynes? című könyvében, amelyben a szerző a legkülönbözőbb közgazdászok teóriáit és filozófiáját mutatja be a szabadpiaci ideológia képviselőitől a marxista gondolkodókon át a fősodron kívüli közgazdászok új nemzedékéig. Tényleg ügyelnünk kellene arra, hogy mindig lekapcsoljuk a villanyt? Vesződjünk a szelektív hulladékgyűjtéssel? Megbízhatunk egy használtautó-kereskedőben? Valóban helyi terméket vegyünk? Elfogadjuk az előléptetést, ha ennek több túlóra az ára? Ez csak néhány abból a 40 kérdésből, amelyeknek megválaszolásához a szerző a történelem legkiválóbb közgazdászainak elméleteit mutatja be rendkívül gondolatébresztő stílusban. Pettinger könyve azonban nem csak a közgazdaságtan legfontosabb elméleteit mutatja be. A műből azt is megtudhatjuk, miért vagyunk azok, akik vagyunk, és mi áll cselekedeteink hátterében. Legalább ennyire fontos, hogy a könyv megtanít arra, döntéseinknél minél több szempontot értékeljünk. Hiszen így tettek a legnagyobb közgazdászok is, akiknek akár egyetértünk összeegyeztethetetlennek tűnő elméleteikkel, akár elutasítjuk azokat, mindenképpen rámutatnak arra, milyen sokféleképpen közelíthetjük meg ugyanazt a közgazdasági kérdést.

Tejvan Pettinger: Mit tenne Keynes? Ford.: Hegedűs Péter. HVG Könyvek, 2020. 3900 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/12. számában jelent meg március 19-én.