Aligha van valaki, aki ne gondolkodott volna még el azon, miért van az, hogy az emberiség ugyan egyre jobban él, rossz érzéseink valahogy mégsem akarnak eltűnni. Sőt, a mentális zavarok nagyon is sokfélék és gyakoriak, ami egyáltalán nem tűnik logikusnak. A természetes szelekciónak ugyanis elviekben már rég meg kellett volna szabadítania minket a szorongástól, a depressziótól, a pánikbetegségtől, a függőségektől és más, hasonló nyavalyáktól, hiszen ezek közül egyik sem tűnik előnyösnek a túlélés szempontjából. Mégis, a természetes szelekció meghagyta a mentális sebezhetőségünket, ami súlyos károkat okoz fajunknak. Abba viszont már kevesen gondolnak bele, hogy könnyen előfordulhat, a természetes szelekció valójában azért alakított ki bennünk olyan érzelmeket, mint a szorongás, a lehangoltság, a gyász, mert azok mégis hasznosak számunkra. Sőt annak is meg lehet az oka, hogy miért táplálunk időnként kielégíthetetlen vágyakat vagy kontrollálhatatlan indulatokat, esetleg miért ápolunk konfliktusokkal teli kapcsolatokat. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy ezek az érzelmek valójában hasznosak számunkra, és ha ezek nem lennének, hatalmas árat kellene fizetnünk a hiányukért.
Erre a következtetésre jutott kutatásai során Randolph M. Nesse, az Arizonai Egyetem Evolúció és Orvoslás Központjának alapító igazgatója, aki éppen negyed évszázada fektette le az evolúciós orvoslás alapjait. A pszichiáter nemrég magyarul is megjelent, Rossz érzések jó okkal című könyvében esettanulmányokkal, a laikus olvasó számára is érthető módon magyarázza el az egyes mentális betegségek evolúcióbiológiai okait, és fekteti le az új tudományág, az evolúciós pszichiátria alapjait. Ez a megközelítés egyben gyökeresen más kezelési módszereket is kínál a mentális betegségek gyógyítására. Hiszen a pánikzavarok sokkal jobban kezelhetők, ha az orvos tisztában van azzal, hogy a pánikrohamok a „harcolj vagy menekülj” rendszer téves riasztásai, és a füstdetektorelv a magyarázat arra, hogy miért gyakori a hamis riasztás. Az evészavarok jobban orvosolhatók, ha felismerjük, hogy az elszánt fogyókúrázás aktiválja az éhezés védekező mechanizmusait, amelyek könnyen beindíthatják a pozitív visszacsatolásos spirált. De a függőség is hatékonyabban kezelhető, ha tudjuk, hogy tanulási mechanizmusainkat olyan anyagok és használati módok teszik próbára, amelyek az őseink idejében elképzelhetetlenek voltak.
Nesse könyve így nemcsak a gyakorló pszichológusoknak és pszichiátereknek lehet hasznos, hanem azoknak is, akik találkoztak már ezekkel a mentális megbetegedésekkel, és eddig a ma oly népszerű önfejlesztő olvasmányokban látták a kiutat. Az evolúciós pszichiátria ehelyett klinikai tapasztalatokra és a legújabb tudományos eredményekre alapozva segít megérteni, miért olyan sebezhető az elménk a modern korban is, és miért mondanak csődöt sokszor az eddig bevett kezelési módszerek. Nesse műve így amellett, hogy újfajta megközelítést kínál a mentális problémák kezelésére, egyben hozzáállásunkat is megváltoztatja a pszichiátriai betegségekhez.
Randolph M. Nesse: Rossz érzések jó okkal. Ford.: Garai Attila. HVG Könyvek, 2021. 4200 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/15. számában jelent meg április 9-én.
