Régóta foglalkoztatja az emberiséget az a kérdés, hogy miből, hogyan és legfőképpen: miért is jött létre a világ. A ma legősibbnek tartott teremtésmítosz a több mint 2700 éve, a bronzkori Babilónban agyagtáblákra jegyzett Enúma elis volt, azonban a történészek ma már szinte biztosra veszik, hogy jóval korábban is voltak teremtésmítoszok. Hiszen az ember elméje több tízezer évvel ezelőtt is hasonló volt a mostanihoz, amiből egyenesen következik, hogy igenis képesek voltak egyfajta „mentális időutazásra”, vagyis hogy elképzeljék a múltat és a jövőt, legyen az akármilyen távoli.
Az ilyen ősi történetek kitalálóinak persze nem sok támpontjuk volt, mivel csak a közvetlen tapasztalataikra és a képzeletükre támaszkodhattak. Ezért a legtöbbször természetfeletti magyarázatokkal álltak elő. Ilyen eredetmítosz a bibliai teremtéstörténet is, amelyből egymás után kettőt is találunk a zsidóság és a kereszténység szent könyvében. És bár ez a két történet ellentmond egymásnak, aligha vonhatjuk kétségbe az ókori gondolkodók igyekezetét, akik meg akarták fejteni a világ keletkezésének rejtélyét. A mi őseinket is foglalkoztatta ez a kérdés: az ősmagyar vallás szerint a földi élet az Ég és a Föld nászából keletkezett, méghozzá úgy, hogy Tengri, az Ég Ura megtermékenyítette a Földanyát. De mindenhol találunk valamiféle eredetmítoszt: az emberi gondolkodást mindenhol foglalkoztatják a kezdet kérdései.
A természettudományok – a kozmológia, az evolúcióbiológia, a geológia és más tudományágak – ma már pontos válaszokat adnak a kezdet kérdésére, legyen szó a világegyetem létrejöttéről, a csillagok születéséről, az élet eredetéről vagy fajunk evolúciójáról. A régészet és a történelemtudomány pedig segít megérteni önnön múltunkat és azon dolgok eredetét, amelyekért az ember közvetlenül felelős, a főzéstől a világhálóig. Ezeket a tudományos eredettörténeteket gyűjtötte egy kötetbe Graham Lawton tudományos újságíró, aki miután biokémiai és tudományos kommunikációs diplomát szerzett, a New Scientist munkatársa lett. A szerző részletesen bemutatja a ma legelfogadottabb elméleteket a világegyetem, az anyag, a csillagok, a földi képződmények és jelenségek eredetéről, majd az élet kialakulásának rejtélyeit részletezi. Emellett nagy hangsúlyt fektet a civilizációk, a tudományok és a találmányok eredetére is, így a kötet valamennyi területet érint, amelynek eredetéről szeretünk gondolkodni.
Nagy pozitívuma a műnek, hogy ahol ma még nem tud biztosat a tudomány, azt Lawton minden esetben jelzi, így nem kelti azt a benyomást, hogy lezárt kérdésekről van szó. Éppen ellenkezőleg: a kezdetek kutatása mindig képes újat mondani az emberiségnek, hiszen még igen távol állunk attól, hogy biztosat tudjunk mondani a minket körülvevő dolgok eredetéről.
Graham Lawton: Így kezdődött (majdnem) minden. Ford.: Sóskuthy György. Akkord Kiadó, 2021. 4790 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/25. számában jelent meg, június 18-án.
