HIRDETÉS
HIRDETÉS

A Rossz versek esetében még valahogy a hibák is szerethetővé válnak

Szerző: | 2018. december 29., 08:34 | Kritika

Jelenet a Rossz versekből (Fotó: Bálint Dániel, Becsey Kristóf)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Régen minden jobb volt, vagyis azt hiszem, boldog voltam – mondja Reisz Gábor Rossz versek című filmjének főhőse. A harmincas évei elején járó Tamás, miután párizsi ösztöndíját töltő barátnője elhagyja, összetörten tér haza Budapestre, és a múltjába merülve igyekszik választ találni rá, hogy mikor és hol rontotta el az életét. Merülése azonban mélyebb a személyes kutatásnál, így egy kicsit mindannyiunk életébe betekint.

Reisz Gábor négy éve bemutatott első rendezése, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan a címéhez illő sikert aratott. Minimális költségvetésből forgatták, a marketinget pedig leginkább a szájhagyomány pótolta, mégis az év egyik legnézettebb magyar filmje lett. A húszas-harmincas generáció elveszettségét és tanácstalanságát bemutató mű keresetlen természetességgel ábrázolta azt a korosztályt, amellyel magyar filmen nem nagyon találkoztunk korábban. A VAN keserédes világa így egyszerre volt ismerős – életkortól függően persze – és megdöbbentően újszerű.

Reisz Gábor: Ha félek, nem tudok filmet csinálni | Magyar Hang

Reisz Gábor a Rossz versek című új filmje kapcsán az elveszett generációról, a politikai szimbólumokról és a közéleti tabukról.

Bár a rendező semmiképp sem tekinti folytatásnak a Rossz verseket, második alkotása mégis szorosan kötődik ehhez a világhoz. Elsősorban a természetessége miatt. A könnyednek szánt magyar komédiák sokszor kínosan modoros, életszerűtlen jelenetekben festenek alul- vagy felülstilizált képet a mindennapok valóságáról. Reisz Gábor ezzel szemben egyszerűen csak mesél. Például az apáról és a fiáról, akik egy óriásplakátra kitett csirkemell kapcsán bonyolódnak vitába a hazaszeretetről. Vagy a kisgyerekről, aki saját nyelvet alkot magának, amit a környezete kétségbeesetten igyekszik megtanulni. Esetleg a kamaszról, aki szenvedélyes költeményeiben próbálja megragadni a hiányt, amit a valóság helyén tapasztal, de még a rossz versek sem viszik közelebb a megoldáshoz.

Tamás gyermek- és kamaszkori énjei nem csupán emlékek, hús-vér valójukban is felbukkannak, hogy számonkérjék a férfit, miért nem lett festőművész, híres gitáros, egyszóval, hogy miért nem váltott valóra semmit sem a „közös” álmaikból. – Nem ez volt a terv – mondja a főhős, és szép lassan világossá válik, az álmok sosem valósíthatók meg maradéktalanul. A mindennapok valósága éppen ez a maradék, a forgács, amely az évek során lehullik a nagy tervekről.

A könnyedség és természetesség persze azzal is jár, hogy időnként a suta megoldásokba torkollik egy-egy jelenet, de a Rossz versek esetében még valahogy a hibák is jelentéssel telítődnek, szerethetővé válnak. Tamás szerepét a rendező vállalta magára, aki bevallottan nem színész, így játéka egyszerre több és kevesebb, mint egy profié. Ez – köszönhetően többek között az őt körülvevő színészeknek: a szüleit játszó Takács Katalinnak, Kovács Zsoltnak és a szerelmét alakító Nagy Katicának – egy pillanatra sem válik zavaróvá, sőt, mintha épp jelenléte hitelesítené végleg a filmet: amit látunk, az itt történik, itt történt körülöttünk.

Mindezt egy erősen (ön)ironikus képi világba zárva mesélik el az alkotók. Híres filmek, sorozatok és videoklipek vizualitását idézik meg lépten-nyomon, a sokszínű kavalkád pedig a már említett keresetlenségnek (is) hála, meggyőző egésszé áll össze. Az immár a magyar filmalap támogatásával készült, reklámokkal is alaposan megfuttatott Rossz versek remélhetőleg a lehetőségek arányához mérten ismétli majd meg a VAN sikerét. Megérdemelné – a film és a közönség is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!

Címkék: film, filmkritika, mozi, Reisz Gábor, Rossz versek


HIRDETÉS
„A Fidesz sem nyúlt Gyurcsányékhoz”

„A Fidesz sem nyúlt Gyurcsányékhoz”

Pesty László dokumentumfilmes, a székely kezdeményezés kampányfőnöke a nemzeti minimumról, a rendszerváltás szégyenéről, az egymás szennyesét mosó pártokról, a fideszes kommunikáció katasztrofális elb…sáról, a NER-ről és a polgári Magyarországról, ügynökökről és munkásőrökről a politikában és médiában.

Dúró Dóra darál

Dúró Dóra darál

Miről is volt szó? Ja, valami mesekönyvről. Egyetlen mesekönyvről az évente megjelenő sok száz közül. Nem lesz belőle kötelező olvasmány. Ha elfogy, az is csak Dúró Dórának köszönhető.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest