2006. október 7-én, Putyin születésnapjának délutánján egy kétgyermekes, 48 éves asszony Ladájával érkezett haza a vásárlásból moszkvai otthonába. Mivel elég sok csomagja volt, kétszer kellett fordulnia. Épp a liftből lépett ki, amikor hidegvérrel meggyilkolták. A nőt támadója kétszer mellkason, egyszer vállon, egyszer pedig fejbe lőtte, majd a halott mellé dobta pisztolyát.
A meggyilkolt nő, Anna Politkovszkaja, akit Putyin legádázabb ellenfeleinek egyikeként tartották számon, az elmúlt évtizedek egyik legbátrabb újságírónője volt. Politkovszkaja a Novaja Gazeta munkatársaként felhívta nemcsak az orosz olvasók, de az egész világ figyelmét a második csecsen háború valódi mivoltára, a propagandában hallottakkal ellentétben az orosz hadsereg kegyetlenségeire. Óriási kockázatot vállalva több mint ötven alkalommal utazott el hosszabb időre a háborús régióba, hogy testközelből tapasztalja meg a tömény borzalmakat: az emberek állandó kiszolgáltatottságán túl tudósított az eltussolt kivégzésekről és kínzásokról, nemi erőszakokról és emberrablásokról.
Politkovszkaja újságíróként az igazságra esküdött fel, azon kevesek egyike volt, akik fel merték emelni hangjukat egy elnyomó rendszerrel szemben, aki az igazság felderítéséért bármire képes volt, még azután is, hogy megfenyegették, megverték, megmérgezték. „Akárhányszor megkérdezik, félek-e, azt mondom, nem. Mert nem az a fontos, hogy én félek-e, hanem az, hogy ezekről a helyzetekről készüljenek hiteles anyagok” – írta az Orosz naplóban.
Politkovszkaja meggyilkolásáért 2014-ben öt csecsen férfit ítéltek el, de a mai napig nem tudni, ki lehetett a megbízójuk. Politkovszkaja utolsó könyvéből, a 2007-ben kiadott, de itthon csak 2018-ban napvilágot látott Orosz naplóból, amelyben a 2003. decemberi tisztátalan parlamenti választásoktól a beszláni iskolaostrom utóéletéig követi végig a putyini éra működését, Stefano Massini írt monodrámát. Az átnevelhetetlen című darabot a budapesti Katona József Színház tűzte műsorára, Fullajtár Andrea főszereplésével Pelsőczy Réka rendezésében. Koncentrált egy óra, amelynek minden perce fejbe vág, szembenézésre késztet, Politkovszkaja szavai megrendítően kelnek életre Fullajtár Andrea előadásában.
A Katona színésznőjének jelenléte húsbavágóan őszinte, pillantásaiból, gesztusaiból érződik, Politkovszkaja igazságáért szólal fel egy budapesti belvárosi színpad sötétjéből. Játékában látunk egy megalkuvás nélküli asszonyt küzdeni, megtörni és újra felállni, egy valóban elhivatott újságírót, aki számára egyetlen lehetséges út létezik csupán: az igazság feltárása, bármi áron. Fullajtár Andrea előadásában a Politkovszkaja által papírra vetett valóság a mi valóságunkká is válik.
Noha Politkovszkaja naplója műfaját tekintve tényirodalom, Stefano Massini mégis jó érzékkel emelte át belőle azokat a részeket, amelyek egy színházi előadás keretei között segítenek megérteni ennek a nőnek a történetét, indíttatását és cselekvésének mozgatórugóit. Pelsőczy Réka rendezésében a szöveg mellett még hangsúlyosabb szerepet kap a vizualitás: Borisz Jelcinről, Vlagyimir Putyinról, a csecsen vezérről, Ramzan Kadirovról készült archív felvételekkel erősíti fel az üzenetet.
Ahogy a lapzártakor falra kerülnek az oldalak, úgy ragasztja egymás mellé Fullajtár Andrea Politkovszkaja naplójának egy-egy lapját. Miután elhagyta a színpadot, beindul egy ventilátor, fújja, csak fújja a lapokat. Úgy tartjuk, a szó elszáll, az írás megmarad. Politkovszkaja története kitörölhetetlenül az életünk része lett.
Stefano Massini: Az átnevelhetetlen. Rendező: Pelsőczy Réka. Katona József Színház
