Magyarország rengeteget változott öt év alatt, hogy jó vagy rossz irányba, arról úgyis mindenkinek megvan a maga – politikai hova húzástól nem független – véleménye. Magyarország begubózott, Magyarországon sorra szűnnek meg nagyon jó helyek. Magyarországon elképesztően jók a kulturális programok és sok itt a felfedezhető titkos csodahely. Ezek a megállapítások egyszerre igazak, ahogyan az is, hogy utóbbiak megtalálásához néha az indokoltnál több kutakodás szükséges.
A 444 szerkesztősége öt év után 2024 végén ismét kiadta a 444 jó hely Magyarországon című összeállítást – tettek bele munkát rendesen, amiből igen kellemes, praktikus kötet kerekedett. Már ha egy kötet tud kerekedni. A lényeg, hogy otthoni olvasgatáshoz, tervezgetéshez is jó, mivel szép magyar szöveget is szerkesztettek bele, nem csak adatokat. De régióról régióra utazva (a régiós és tematikus bontás a könyv rendezőelve) hasznos útikalauzzá is válhat. Ha bujkált bennünk előítélet, az az lehetett: biztos a „fancy”, drága, latteavokádós bisztrók sora köszön majd vissza a papírlapokról, olyan vendéglátóhelyek, amelyek előtt rendes magyar hátizsákos turista oldalra sandítás nélkül halad tovább magában a rendszert szidva. De nem: a tematikus bontásnak is köszönhetően a legkülönfélébb megközelítésben tájékozódhatunk a szerkesztőség által kiválasztott 444 jó helyről.
Előszavukban jelzik: egyáltalán nem állítják, hogy ez a 444 legjobb hely, vagy hogy ezeken kívül ne lennének jó helyek, de ezek biztosan azok. És egyáltalán nem csupán vendéglátóhelyek. Olyan programot is a könyvbe szerkesztettek, méghozzá különösebb pikírtség nélkül, mint a bugaci Kurultaj, vagy olyan épített örökségre hívják fel a figyelmet, mint a pusztuló szerb templom Lóréven. Alap, hogy a programok közé bekerült a bajai halászléfőző fesztivál, de az ország valódi ismertére vall, hogy olyasmi is, mint evezni a 80-as évek népszerű víkendtelepe, a ma is csónakkal megközelíthető Angyali-sziget környékén. Vagy a madárlesés a kardoskúti Fehér-tónál.
A „menő”, és méltán népszerűsített cukrászdák közé tartozik a nagymarosi Sakura, aminek felkeresése valóban szinte kötelező program az erre kirándulók számára (és ez itt nem a reklám helye). Illetve (az általunk kiadott Pörc című kötetben – ez itt a reklám helye – és) a 444 jó hely Magyarországonban is szerepel aztán a soproni Erhard étterem, aminek meg az az egyik nevezetessége, hogy lassan már csak ott lehet kapni eredeti babstercet, úgy, ahogyan a poncichterek szeretik.
Mostanában nagy divatja van a patetikus kifejezésmódnak, aztán lehet praktikusan, sallangmentesen, mégis olvasmányosan is írni. Miközben utóbbi módon népszerűsíteni Magyarországot is nevezhető akár a hazaszeretet egyik kifejezésmódjának. Csak ez utóbbiban több a meló.
444 jó hely Magyarországon. Kiadja a Magyar Jeti Zrt., 2024., 7990 forint
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/2. számában jelent meg január 10-én.
