A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) július 6-án, Frida Kahlo születésnapján nyílt kiállítás a mexikói festőművész munkáiból. A XX. század egyik legmeghatározóbb (női) alkotója régóta várt vendég Magyarországon. Bár a nagy londoni, madridi vagy épp bécsi Kahlo-kiállításokkal összevetve jogosan lehet hiányérzetünk, a novemberig látogatható tárlat jól illeszkedik a Szépművészeti Múzeum és az MNG nagy kiállításainak sorába, amelyek, ha csak rövid időre is, de bepillantást engednek a világ jelentős múzeumainak gyűjteményébe. A szórványosan felbukkanó, nemzetközi mércével mérve is elfogadható időszaki kiállítások azonban, akárcsak a gigantikus látványberuházások, nem oldják meg, csupán elfedik a magyar múzeumi szakma állandó problémáit
Mélyi József művészettörténész, egyetemi oktató még a Magyar Nemzetnek adott februári interjújában hangsúlyozta, bár a gondokkal mindenki szembesül, a szakembereknek meg van kötve a keze, így mindazok, akik kritikus álláspontot fogalmazhatnának meg, inkább csöndben maradnak, mert féltik az intézményük vagy a saját érdekeiket. A kormány százmilliárdokat fordít múzeumok építésére, de a szakmai utánpótlásra, a múzeumpedagógiára alig jut pénz – mutatott rá Mélyi. Így hiába állnak majd hatalmas múzeumok a Ligetben, nem lesz, aki tartalommal töltse meg azokat, és nem lesz közönség sem. Persze mindez csupán hipotézis, hiszen egyelőre még épületek sincsenek. Nem kell szakmai jártasság hozzá, elég laikusként körbetekintenünk, hogy rádöbbenjünk, lassan elfogynak a múzeumok.
A Néprajzi Múzeum ősszel bezárt, pompás új épülete helyén egyelőre egy gödör tátong. A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású tárlatokkal csábítja a közönséget, Frida Kahlo után jön Francis Bacon és Lucian Freud, ám hamarosan ez az intézmény is lehúzza a rolót, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök Várba költözése miatt a műalkotásoknak nincs maradása, a városligeti új galéria átadásának dátuma pedig egyelőre bizonytalan.
A Szépművészeti román csarnokát gyönyörűen rekonstruálták, a múzeum várhatóan ősszel megnyitja kapuit. Az állandó kiállítás új, korszakok szerinti felosztása miatt azonban itt is költöztetés és nagy átalakítás várható: a XIX. századtól napjainkig tartó korszak remekeit az Új Nemzeti Galériában, minden mást a Szépművészetiben láthatunk majd, ami pedig nem fér el, az a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül.
A Közlekedési Múzeum az egykori Északi Járműjavító területén nyitja meg újra kapuit, hiszen a Liget-projekt vezetői időközben rájöttek, hogy az intézmény városligeti épülete a tervezett bővítés ellenére is kicsi lenne a kiállításnak. A lebontott, majd az eredeti, millenniumi tervek alapján újra felhúzandó épületben a Magyar Innováció Háza kap majd helyet.
A Természettudományi Múzeum épületeit sorra kobozza el az állam. A Könyves Kálmán körúti Tündérpalotát, az alga-, moha-, zuzmó- és gombagyűjtemény otthonát tavaly augusztusban kellett (egyelőre részlegesen, később viszont egészében) elhagynia az intézménynek. A múzeum a Ludovika épületében található központjára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vetett szemet, megalapítása óta folyamatosan szorítja ki a múzeumot. A főépületből már ki kellett költöztetni az ásványtárat, a múzeum jelenleg a tetőteret és a magasföldszintet használhatja. Ám még nem ért véget a kilakoltatás, szinte biztos, hogy a kormány teljesen kirakja onnan Európa egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét, csupán azt nem tudni, mi lesz utána, hová költözhet az intézmény.
Korábban szó volt róla, hogy a Liget-projektben kap helyet a múzeum, ezt azonban később elvetették. Felmerült megoldásként az Orczy-park is, ahol az egykori tüdőgondozó helyén építettek volna egy szárnyat, amely kiegészíthetné a meghagyott épületrészeket, ám végül ez sem jutott tovább az ötlet szintjénél. Később egy 50 ezer négyzetméteres új épületet vettek tervbe, de a kulturális szaktárca ezt sem tudta átnyomni a kormányon. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori államtitkára éppen egy éve egy parlamenti vita során azt ígérte, még 2017 második felében döntés születik a múzeum elhelyezéséről, ebből azonban nem lett semmi. A kiszorítósdi folytatódik, az új épület tervéről azóta sem hallani.
Az Iparművészeti Múzeum (IMM) esete is izgalmas, és kicsiben remekül példázza, milyen elvek mentén működhet a kultúrpolitika. Az intézmény felújítás miatt tavaly bezárt, a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Üllői úti szecessziós épület rekonstrukciójára szánt 2018-as állami támogatást azonban megvonták tőle, a beruházás így egy évet biztosan tolódik. És még csak nem is ez a legnagyobb baj.
Az intézmény a költözésre hivatkozva önként lemondott roppant gyűjteménye felügyeleti jogáról, letétbe helyezve azt a műtárgyakat szállító Museum Complex Kft.-nél. A cég raktára, amelyet csupán bérel, információink szerint korábban alkalmatlan volt a gyűjtemény befogadására, így a műtárgyak a múzeumban bedobozolva várták sorsukat. Akárcsak az intézmény 170 ezer példányból álló könyvtára és adattára, ezek helyzete azonban azért volt még pikánsabb, mert a múzeum vezetősége egyszerűen kifelejtette a közbeszerzési pályázatból, így a hatalmas anyag elszállításának jogi háttere finoman szólva is kérdéses. Az IMM eljárása miatt V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést, ám úgy tudjuk, eddig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben.
Ahogy azt a Magyar Nemzetben korábban megírtuk, az IMM megbízott üzemeltetési és fejlesztési főigazgató-helyettese a korábban a „Fidesz Hagyó Miklósa”-ként emlegetett Simon Péter, aki a szentendrei Vizes Nyolcas uszoda körüli botrányok és számos más érdekes beruházás kapcsán vált híressé, de a brókerügyben érintett Kulcsár Attilával is üzletelt. Forrásaink szerint a szürke zónában tanult reflexei a múzeum vezetésében sem hagyják cserben, az intézmény kínos ügyeit pedig nem nehéz összefüggésbe hozni az állami támogatás megvonásával.
Átcsoportosításra hivatkozva a kormány március végén 10 milliárd forintot vont el az IMM-től, vagyis az idei évre tervezett felújítási támogatás egészét. Azt eddig is sejteni lehetett, hogy a rekonstrukció a tervezettnél jóval tovább tart majd, és ez az elvonások következtében biztossá vált. Nehéz lenne megjósolni, mikor nyithat ki újra a múzeum, a legoptimistább verzió, hogy 2023-ban már talán ismét birtokba veheti a közönség, de ez nagyban függ a kormány bizalmától, amelyet, úgy tűnik, a Cselovszki Zoltán vezette intézmény idén elveszített.
Ha mindezekhez hozzávesszük még az olyan ötletszerűen felvetett intézmények tervét, mint a büszkén beharangozott budapesti Csontváry Múzeum, amelyből úgy tűnik, végül semmi sem lesz, akkor egyre erősebb lehet a gyanúnk, hogy a látványberuházások árnyékában a szakmai kérdések helyett a különféle érdekcsoportok igényei határozzák meg a magyar múzeumi élet működését. Koncepció, hosszú távú tervek és komolyan vehető ígéretek hiányában pedig mindegy, mekkora épületeket húznak majd fel, a múzeum lassan elveszíti eredeti küldetését, hogy megőrizze és továbbadja a múlt kulturális örökségét a jövő számára.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 11. számában jelent meg, 2018. július 27-én.
Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még? Itt megnézheti.Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
