Hogyan férhetne bele az irodalom teljessége a 45 perces tanórákba? Miként lehetne az olvasást megszerettetni és személyiséget formáló közösségi élménnyé tenni? Olyan gazdag a kortárs gyermekirodalom, hogy tárhatnánk még szélesebbre az oda vezető kaput a fiataloknak? Megannyi kérdés, ami két elhivatott magyartanárt hosszú ideje foglalkoztatott. Reubl Csilla és Egri Krisztina, kollégájukkal, Bakó Katával közösen 2023 nyarán jöttek rá a megoldásra. Nyári tábort szerveztek, ehhez olyan könyvet választottak, amelynek felütése rögtön beindította a kiskamaszok fantáziáját: „Tekla egy reggel benyit a gardróbjukba, és legnagyobb meglepetésére a békésen szivarozgató Móra Ferencet találja ott”. Vészits Andrea Boszorkánysziget 2873 című regénye alapján a gyerekekkel bejárják Szeged minden szegletét, észrevétlenül elmélyednek Móra Ferenc életművében, olvasnak a téren, az Alsóváros és a Tisza közt fekvő erdőben, a Boszorkányszigeten, újságot szerkesztenek, kártyajátékot készítenek, vitáznak, találkoznak az írónővel és közben megannyi közös élményt gyűjtenek. „Az volt a célunk, hogy természetessé tegyük számukra az olvasást, hogy rávezessük őket, az irodalom maga az élet, az értő olvasás mindennek az alapja” – mondta el lapunknak Reubl Csilla.
A nyári tábor olyan jól sikerült, hogy nem volt visszaút: az olvasást folytatni kellett. Csilla és Krisztina létrehozta a Lilatinta Olvasókört és a ferencvárosi Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Iskola nyolcadikosaival minden csütörtökön összegyűltek – kicsit átrendezték, kényelmesebbé alakították az osztálytermet, a regények szerepeit a gyerekek között elosztva felolvasták a könyveket, megvitatták a történeteket. Közben olyan bizalmas hangulatot alakítottak ki, amelyben a diákok megtapasztalták: olvasni, közösen gondolkodni jó, jobb mint magányosan kütyüket nyomogatni. „A találkozóink első lépése, hogy megpróbálunk lelassulni – a felgyorsult világból érkezve ez nem is olyan egyszerű a gyerekeknek. Szituációs gyakorlatok segítségével belehelyezkedünk a történetekbe, majd a szerepeket felosztva elkezdjük olvasni a könyveket. Közben vitahelyzeteket hozunk létre, kérdéseket teszünk fel, miközben a gyerekek megtapasztalják: vannak, akik más állásponton vannak, ezt is tiszteletben kell tartani. A közös gondolkozás során aztán egyre bátrabban vállalják fel saját véleményüket” – sorolja az észrevétlen tanulás állomásait Egri Krisztina. Egy-egy könyv elolvasásával nem ér véget a kaland: a történethez kapcsolódóan színházba, moziba, múzeumba látogatnak, műhelymunkát folytatnak – például képregényt készítenek, gyakran lehetőségük nyílik a kortárs alkotókkal is találkozni. Bár Krisztina már nem dolgozik a közoktatásban, Csillával közös délutáni olvasóköreik töretlenül népszerűek: immár a harmadikos, negyedikes, ötödikes, sőt a kilencedikes diákoknak is tartanak foglalkozásokat. Ami a nagyobbakat illeti, ők már nagy eséllyel több időt töltenek az online világban, de Krisztina szerint a digitális olvasást sem kell leírni. Bár az másfajta, kevésbé személyes olvasástechnikát igényel, gazdagíthatja művelőjét. Vannak ráadásul olyan oldalak, amelyek az olvasáshoz is elvezetnek, ilyen például a TikTok könyvrajongóinak közössége a BookTok. „A manapság népszerű hangoskönyvek, podcastek is hasonló élménnyel szolgálnak” – teszi hozzá.
„Hiszünk a történetek erejében, az élő, személyes olvasásban” – állítja Csilla és Krisztina. Hogy módszerük valóban működik, azt az érdeklődő felnőttek is megtapasztalhatták: március közepén a budapesti Radison Béke Szállóban Marczingós László, ügyvéd szervezésében a Puncs Mignon Baráti Kör tagjai is részt vehettek a Lilatinta Olvasókör bemutatkozó foglalkozásán. Az együtt olvasás, közös gondolkodás összekovácsoló erejét, ha csak egy rövid estére, a jelenlevők is megtapasztalhatták. Csillának és Krisztinának nem szokatlan ez a közeg sem: kéthetente a Wekerlei Kultúrházban felnőtt olvasókört tartanak. „Jó látni, milyen sokat adnak ezek az alkalmak a résztvevőknek: mindenkinek természetes igénye van arra, hogy személyes élményeit, gondolatait megoszthassa másokkal, mindez egy regényen, versen, történeten keresztül könnyebben megy.” Mint mondják, a foglalkozások beszélgetős része a gyerekeknek is nagy kedvence, különösen azért, mert sokszor a felnőtteknek nincs ideje, türelme végighallgatni őket.
„Az olvasóköreink sikere azt mutatja: fontos, hogy az olvasás mindennapjaink szerves része legyen. Nem csak cél, de eszköz is. Eszköz a tanuláshoz, az értő olvasáshoz, a gondolkodás formálásához. Amikor összeülünk, egy külön világot teremtünk, ahol a gyerekek a kikapcsolódást összekötik az olvasás élményével” – fogalmazták meg módszerük lényegét a pedagógusok.
