Hadjáratba kezdett a kormánymédia a mozikkal szemben, nyilvánvalóan nyomásgyakorlásként, hogy rábírják azokat a Gyurcsány-film folyamatos vetítésére. A támadássorozat egy Index-interjúval kezdődött, Kálomista Gábor producer itt betámadta a Budapest Filmet és a Cinema City-t is, mondván, nem akarják elegendő alkalommal vetíteni az Elkxrtuk című produkciót. Az ismeretlen Keith English rendezte filmet az utóbbi hetekben erőteljesen reklámozzák kormánypárti politikusok is, Kocsis Máté például számos alkalommal követői figyelmébe ajánlotta azt. Kálomista nyomán pedig ő is elnyomást kiáltott, azt üzenve: „Miközben falaztok Gyurcsánynak, néha azért pelenkázzátok is át!”
Az Index a Kálomista-interjú után megkereste a Budapest Filmet, illetve a Cinema City-t is. Előbbi vezetője, Liszka Tamás többek közt azt mondta: „Nem is láttuk még a filmet. Volt egy sillabusz, meg egy trailer. Lehet, hogy október folyamán olyan érdeklődés lesz, hogy majd át kell terveznünk a további heteket, de ez szakmai kérdés, és becsszóra: nem Karácsony Gergely írja a moziműsorunkat. Akár hiszi ezt Kálomista, akár nem. Nagyon sok magyar film mutatkozik be, sorakoznak a fesztiválok, rendezvények. Tudtuk, hogy az ősz sűrű lesz, de még annál is sűrűbb lett. Október 21-én jön ki a film, most egyelőre ennyit mertünk vállalni.” A Cinema City nevében Buda Andrea pedig úgy nyilatkozott: „Azt nem tudjuk, hányan lesznek kíváncsiak rá. Még nem zárultak le a tárgyalások a forgalmazóval, ezért még nem tudni, milyen megjelenést kap a film. Tudni kell, hogy nagyon sűrű időszakot választottak a premier számára. A James Bond-film két hete, a Venom pedig mindössze egy hete fut majd a magyar mozikban október második felében. A Dűne premierje október 21-én lesz, de azokban a napokban jön ki egy halloweenhez kötődő film és egy családi Disney-film is.”
A kormánymédia persze nem állt le, inkább karaktergyilkos támadást indított a Budapest Film vezetője, Liszka Tamás ellen. Az Origo csütörtök délelőtt pedig arról közölt cikket: „Az év magyar filmjével, az Elk.rtukkal szórakozni próbálnak a mozik, pedig nincs elég nézőjük.” A lap a szintén kormánypárti Világgazdaságra hivatkozott, ami arról írt, hogy kevesebben mentek moziba, mint 2019 azonos időszakában, ez pedig különösen igaz a művészmozikra. Tegyük hozzá, ennek oka, hogy a kormány az elmúlt másfél évben kétszer is hosszú időre bezáratta a mozikat, amik ezt az időszakot kifejezetten nehezen vészelték át. A járvány miatt többen is félnek azóta moziba menni, sokan a nyitva tartás óta sem mertek visszatérni annak ellenére, hogy olvashattunk arról kutatást is: a színházakban és mozikban jóval kevésbé terjed a vírus, mint más zárt terekben.
Érdekes az is, hogy Kálomista azt állította az Index-interjúban: szerinte a Veszettekről szintén a mozihálózatok döntötték el, hogy nem futtatják. „Arról kijelentették, hogy a Magyar Gárdáról szól, holott azóta is meg vagyok róla győződve, hogy az egy nagyon komoly film, és nem a gárdáról készült. A rendező, Goda Kriszta minden filmje nagyon sikeres volt korábban, ezzel meg egy hét alatt kikerültünk minden moziból” – fejtegette a producer. Eközben az Origo szerzője, Német Dániel nemrég egy kritikájában azt írta: „Goda Krisztinának a rasszizmusról és a szélsőjobboldal mechanizmusáról szóló Veszettek című drámája hiába sikerült kiválóra, szinte a kutya sem volt kíváncsi rá a mozikban.” A Gyurcsány-film kapcsán is úgy érveltek a mozik: ők azt vetítik többször, amire várhatóan bejönnek a nézők is.
A Veszetteket 2015 végén mutatták be, a filmre viszont akkoriban egyáltalán nem mentek a nézők, három-négy héttel a bemutató után pedig volt olyan hétvége, amikor már csak 222-en váltottak rá jegyet. Az országos szinten összehozott pénteki negyven és a szombati hatvannyolc néző pedig mindenképpen jelzésértékűnek bizonyult akkoriban. Egyébként, az Origo szerzőjének sugalmazásával szemben, a film kritikai sikernek sem bizonyult, az akkor már kormányközeli Origo is azt írta, hogy a film erőtlen lett. Az IMDb-n pedig jelenleg 6,4 csillagon áll a tízből, ami szintén nem túl jó eredmény - de nyilván ez is a mozivezetők hibája.
A Megadja Gábor főszerkesztésében megjelenő Kontra portál eközben névtelen cikket hozott, ezt vette át többek között az Origo is. A cikkben többek között azt részletezik hosszan, a vezető szerintük mennyire jóban van baloldali körökkel. „Liszka egy időben rendszeresen megnyilvánult aktuálpolitikai kérdésekben a közösségi oldalán - mindegyik alkalommal a Fideszt, vagy a kormányt támadva” - állította a Kontra névtelen cikke. A vádak között szerepel az is, hogy Liszka 2012-ben megosztott egy Index-cikket, továbbá hogy „több posztjával is Schmitt Pál volt köztársasági elnökön gúnyolódott.”
Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a plágiumbotránykor Megadja körei még nem azon voltak, hogy Schmitt Pál védhetetlen ügyét védjék, helyette lemondásra szólították fel őt. Az erről szóló közös közleményt akkoriban aláírta az akkor még kormányfüggetlen Mandiner, a Konzervatórium blog és a Jobbklikk is. Békés Márton, a Kommentár mostani főszerkesztője pedig akkoriban arról írt: „A Schmitt-ügy és az ügynökkérdésben tanúsított viselkedés igen rossz fényt vet a posztkommunizmus lezárásával és új erkölcsi minőség igényével fellépő jobboldalra. A Heti Választ közben elvesztettük.” (Utóbbit úgy értette, hogy szerinte a lap túlságosan elfogulttá vált a kormány iránt.)
Ha pedig kormánykritikus megnyilvánulásokra kezdünk vadászni, még a korábban a Nézőpont Intézetnél és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál dolgozó Megadja Gábor esetében is találhatunk ilyeneket. A Heti Válasznak adott 2014. decemberi, Skrabski Fruzsinával és Pócza Kálmánnal közös interjúban például arról beszélt: Tasnádi László belügyi államtitkár kinevezését kikéri magának, a vasárnapi boltzárral sem ért egyet, továbbá: „miért is akar belerondítani az állam mindenbe? Abba, hogy mikor és hol vegyem a cigimet? A miniszterelnök azt mondja, hogy a magyar individualista nép; tízmillióan tízmillió felé akarjuk vinni a szekeret. Ezzel egyetértek, de nem mindig látom az ehhez illeszkedő kormányzati magatartást.” Arról pedig, hogy a miniszterelnök az illiberális szót használta a saját rendszerére, így nyilatkozott: „Az angol »illiberal« nem ideológiára vonatkozik tőlünk Nyugatra, hanem alkotmányos berendezkedésre. Emlékezzünk: 2012 körül jogállami kérdésekkel támadták a magyar kormányt, amelyeket lassan- lassan sikerült leszerelni, és elmagyarázni, hogy annyiféle jogállam van, amennyi jog és állam. Az illiberális beszéd ebben a közegben szólt nagyot: most újra rá lehet tolni Orbánra, hogy putyinista, hiszen maga mondta.”
Frissítés: Szerdán egyébként a budapesti Fidesz elnöke, Láng Zsolt is levelet írt Karácsony Gergelynek, felszólítva őt, hogy mutassa meg, ki az úr a Városházán, ő vagy Gyurcsány Ferenc? A fideszes politikus is a Budapest Filmen keresztül támadta Karácsonyt, miközben - ahogy fentebb is szerepelt - nyilvánvalóan nem a főpolgármester írja a moziműsort, főleg nem egy hónappal előre. (Ennyivel vagyunk ugyanis a Gyurcsány-film bemutatója előtt.) Lángot is az zavarja, hogy a Budapest Film mozijai közül egyelőre egy, a Corvin mozi tervezi műsorára tűzni a produkciót. Ami nem meglepő azért sem, mert közönségfilmeket az utóbbiban szokás játszani, míg a többi filmszínház művészfilmekre szakosodott. Ezek szerint a Fidesz viszont úgy gondolja, hogy a széles tömegek a Puskinban és a Művészben kívánnák megnézni a szofisztikált című alkotást, és azért fognak távol maradni, mert ezeken a helyeken nem játsszák majd azt.
Liszka Tamás egyébként szerda este a Hír TV Napi aktuális című műsorának vendége volt. A Budapest Film vezetője cáfolta itt is, hogy politikai célzatosságról lenne szó. Hozzátette továbbá, hogy a jelenlegi tárgyalások alapján a legnagyobb mozijukban főműsoridőben vetítik majd a filmet, „vannak olyan filmek, amiket emiatt lehet, hogy nem is tudunk majd lehetőséghez juttatni.” (Október utolsó hetén például nyolc premier lesz.) Liszka elmondta azt is, hogy ha jók lesznek a nézőszámok, és már elővételben elfogynak a jegyek, akkor nyilván bővítik majd a kínálatot. Egyúttal óva is intett: „gyakorló apukaként tudom, hogy ha valaki a földhöz vágja magát és toporzékol, majd ezért kap fagyit, az nem jó nevelés. Nem szeretném, ha az lenne új szokás a moziszakmában, hogy ilyen vádak alapján kap valaki nagyobb lehetőséget. Mert, mint mondom, úgyis a közönség dönti el.”
